Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
108 meg kell állapítani, hogy a pénzbüntetést behajthatatlanság esetében hány napi fogházbüntetésre kell átváltoztatni; 1 P-től 100 P-ig terjedő összeg helyett 1—1 napot kell számítani, de a fogházbüntetés tartama nem haladhat meg 6 hónapot. Az Élj. rend. 7. §-a értelmében a büntetést kimondó Ítéletet jogerőre emelkedése után a kiszabott büntetés végrehajtása céljából az illetékes kir. ügyészséggel közölni kell. Hogy az Szjt.-ben meghatározott vétségekre, amennyiben ez a törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a büntető törvényeknek a vétségekre vonatkozó általános rendelkezései irányadók, a 19. §-nál van szó.50 4. Bírói eljárás. 25. §. A jelen törvény rendelkezései alá eső magánjogi igények, a jelen törvényben meghatározott büntetések kiszabása és az elkobzás elrendelése iránti per polgári eljárásra és a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozik. A törvény a bitorlásból eredő igények érvényesítését polgári perutra utalja, ami mellett nyomós okok szólnak. A bitorlás rendszerint vétség ugyan és büntetést von maga után, de a büntetéshez általában valami jelentősebb közérdek nem fűződik, s ezért a törvény a büntetés alkalmazását is a sértett fél akaratától teszi függővé. A sértett félnek a törvényen alapuló igényei tekintetében pedig sokkal fontosabb érieke fűződik a magánjogi igényekhez, mint a büntetéshez. A gyakorlati élet tapasztalatai szerint a sértett fél a szándékosságból vagy gondatlanságból elkövetett bitorlás eseteiben is sokszor nem kívánja a bitorló megbüntetését és csak a magánjogi igényei érvényesítésére helyez súlyt Gyakori eset, hogy a sértett valamely vállalat (rendszerint jogi személy) alkalmazottja által az alkalmaztatása körébe eső teendők ellátásában elkövetett bitorlásból folyóan egyenesen a csupán a magánjogi következményekért felelős vállalat ellen fordul magánjogi igényeivel, s nem is lép fel a bitorlást elkövető alkalmazott ellen, akit közelebbről megjelölni sokszor nem is áll módjában. 50 Dr. Szalai Emil: A szerzői jog a katonai büntetőtörvényben, kapcsolatban a szerzői jogról szóló 1884:XVI te. büntetőjogi rendelkezésével. (Búr dapest, 1915. Benkő Gyula könyvkereskedése.)
