F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
az OTH határozatait felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet, s hogy e határozatok ellen fellebbezésnek sincs helye. Ha ugyanis az OTH pl. kimondja egy szabadalom megszűnését, vagy megsemmisít egy szabadalmat, harmadik személy számára az már nem jelenthet hasznosítási akadályt, azaz: a megszűnt szabadalom tárgyát bárki hasznosíthatja. E tevékenység bitorlássá válhatna, ha a példaként említett megszűnést kimondó vagy megsemmisítő jogerős határozatát az OTH módosíthatná vagy megváltoztathatná. Itt kell rámutatni arra, hogy az OTH határozatának jogereje ún. ,,alaki” jogerő. Ez azt jelenti, hogy az OTH-nak saját érdemi határozatához ragaszkodni kell, tehát az alaki jogerő beálltától kezdve határozatát csak a jogszabályban meghatározott esetben vonhatja vissza vagy módosíthatja. Ezzel szemben az „anyagi” jogerő azt jelenti, hogy az ügyben hozott érdemi határozat mindenki számára végleges, azt sem az OTH, sem a bíróság nem változtathatja meg. Ténnyé akkor válik, ha a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje, illetve bírósági eljárás esetén a fellebbezési határidő lejárt. A szabadalmi bejelentést — a közzététel foganatosításáig — a bejelentő viszszavonhatja. A szolgálati találmány munkáltatója azonban csak akkor jogosult a szabadalmi bejelentés visszavonására, ha a feltaláló a találmányra nem tart igényt. E rendelkezés alapján lehetőség nyílik a feltalálónak arra, hogy a szabadalmat a saját maga számára szerezze meg, és a találmányt saját maga hasznosítsa. Nyilvánvaló, hogy az érdemi határozatokat a szolgálati találmány feltalálójának is kézbesíteni kell. Megjegyezzük, hogy a nem érdemi határozatok (pl. a határidő-halasztásra, az átruházásra, a névváltozás, a meghatalmazás stb. tudomásulvételére vonatkozó határozatok) visszavonására, illetve módosítására lehetőség van. Nyilvánvaló továbbá, hogy mind az érdemi, mind a nem érdemi határozatokban az egyszerű elírások (pl. betűhibák, számcserék stb.) kijavíthatok. 3. Különös szabadalmi eljárási szabályok A szabadalmi bejelentés csak a bejelentési eljárásnak megfelelő közzététellel kaphat ideiglenes szabadalmi oltalmat, ezért a bejelentőnek érdeke, hogy a közzétételig az eljárásból a nyilvánosság ki legyen zárva. Mivel az OTH előtti szabadalomengedélyezési eljárás a közzétételig nem nyilvános, nincs akadálya annak, hogy egy visszavont bejelentés tárgyát későbbi időpontban újra bejelentsék szabadalmaztatásra, és — ha az egyébként a szabadalmazhatósági feltételeknek megfelel — a találmányra szabadalmat engedélyezzenek. Az OTH a közzé nem tett bejelentéseket soha nem hozza nyilvánosságra. Ha ellenérdekű fél is részt vesz az eljárásban, az általában nyilvános; az eljáró tanács által tartott tárgyalásokon bárki részt vehet. A feltaláló az eljárásból még akkor sem zárható ki, ha nem ő az igényjogosult, hiszen a szabadalmi bejelentés tartalmát nyilvánvalóan ismeri. 86
