F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
4. A képviselet A szabadalmi ügyek intézése során a képviseletre általában az államigazgatási eljárás idevonatkozó szabályai érvényesek, vagyis a hazai bejelentőknek nem kötelező ügyvéddel vagy szabadali ügyvivővel képviseltetniük magukat, saját ügyükben személyesen is eljárhatnak, és a képviselet valamennyi fajtáját igénybe vehetik. Ha azonban az ÖTH úgy ítéli meg, hogy a bejelentő önmaga vagy meghatalmazottja az ügy megfelelő vitelére nem képes, pl. nem tud a formai követelményeknek megfelelő leírást, igénypontokat stb. készíteni (pl. az ügy jogi és/vagy műszaki bonyolultsága miatt), hivatalból elrendelheti, hogy a bejelentő képviselőként vagy társképviselőként ügyvédet vagy szabadalmi ügyvivőt bízzon meg. Csak a szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő a meghatalmazó aláírása, minden más esetben közokiratba vagy teljesen bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni a meghatalmazást. 5. A szabadalmi ügyek nyilvántartása Az OTH közzétételi nyilvántartásában tünteti fel az ideiglenes szabadalmi oltalom alatt álló — tehát már közzétett, de még nem engedélyezett — találmányok adatait. A szabadalmi lajstrom a már megadott szabadalmak adatait tartalmazza. A közzétételi nyilvántartásba, valamint a szabadalmi lajstromba csak az OTH vagy a bíróság jogerős határozata alapján lehet bejegyzést tenni; ez a biztosítéka a nyilvántartás, illetve a lajstrom hitelességének. A nyilvántartás, illetve a lajstromba be kell jegyezni minden olyan pert, illetve körülményt, amely a feltüntetett adatokkal kapcsolatos (pl. nemleges megállapítási vagy megsemmisítési kérelem; jogutódlás; képviseletváltozás, megszűnés, hasznosítási szerződés stb.). Mindezek az adatok, illetve bejegyzések a köz tájékoztatását szolgálják, éppen ezért a szabadalmi lajstromot bárki megtekintheti, és arról másolatot — lajstromkivonatot — is kérhet. 6. Az igazolás A szabadalmi eljárásokban — ha jogszabály nem zárja ki — az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni. Nem lehet igazolást kapni: a) a fenntartási illetékek joghatályos fizetésének elmulasztása esetén, b) az utólagos vizsgálat megindítására irányuló kérelem előterjesztésére megszabott határidő elmulasztása esetén, c) a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése iránti kérelem előterjesztésére megszabott határidő elmulasztása esetén, d) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére, illetve az elsőbbségi irat pótlására megszabott határidő elmulasztása esetén. Ha az OTH az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt határidőn belül teljesítette volna. 87