F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás

engedélyt csak akkor tagadhatja meg, ha a megoldás más gazdálkodó szervezet által való hasznosítása érdekeit jelentősen sérti.

Nincs szükség engedélyre a rendeletben meghatározott közérdekű (honvédelmi, környezetvédelmi jellegű) javaslatok esetén.

Nincs szükség engedélyre továbbá, ha a munkáltató hatvan nap elteltével sem válaszol a javaslatra, valamint ha nemlegesen nyilatkozik a hasznosításról vagy átadásról.

Az újítási javaslatnak más gazdálkodó szervezethez való benyújtása esetén az újítónak mellékelnie kell a munkáltató engedélyét, vagy nyilatkoznia kell, hogy arra miért nincs szükség.

5. Az újítási javaslat elbírálása

Az újítási javaslatot az intézmény vezetője (vezetősége), illetőleg az újítási szabályzatban meghatározott vezető beosztású dolgozója bírálja el.

Az újítási javaslatot a benyújtástól számított hatvan napon belül kell elbírálni. Ha ezt a határidőt nem lehet tartani (mert pl. előzetes szakvéleményezésre, kísérletekre van szükség), erről, valamint a döntés várható időpontjáról a javaslattevőt — a határidő letelte előtt — írásban tájékoztatni kell.

Biztosítani kell az újítási szabályzatban, hogy a szocialista munkaverseny, továbbá a különböző termelési mozgalmak, munkaformák keretében létrejött alkotásokat nyújtsák be újításként, illetve találmányként és ilyenként is bírálják el.

Az újításokkal és találmányokkal való egységes gazdálkodás érdekében célszerű előírni a szabályzatban, hogy az intézményekhez találmányként benyújtott (pl. szolgálati találmányként közölt) megoldások újításként is el legyenek bírálva, az újítási javaslatokat pedig értékelni kell abból a szempontból is, hogy nem foglalnak-e magukban szabadalmazható találmányt, és ezért nem indokolt-e a szabadalmi bejelentésük.

Az elbírálás során hozott döntésnek jogi alternatívája: az újítási javaslat elfogadása vagy elutasítása.

Az elfogadás az újítás jogi ismérveinek való megfelelést és a munkáltató érdekeltségét fejezi ki a megoldás iránt, de nem jelent kötelezettségvállalást a hasznosításra, az átadásra, illetve a szerződéskötésre.

Az újítások elfogadásával egyidejűleg dönteni kell a hasznosítás műszaki, gazdasági, jogi, szervezési előfeltételeinek a vizsgálatáról (pl. esetleges kísérletek lefolytatásáról, a szükséges tervek, rajzok, kísérleti darabok, egyéb eszközök elkészítéséről, közreműködők igénybevételéről stb.).

Az újítás hasznosításának nem előfeltétele a díjszerződés megkötése; a hasznosítás (vagy átadás) az intézmény döntési hatáskörébe tartozik, az újítót csak a díjigény illeti meg.

Az elutasítás kifejezheti azt, hogy a javaslat nem felel meg az újítás jogi ismérveinek (pl. viszonylag nem új), illetőleg: hogy a munkáltató nem érdekelt az újítás hasznosításában vagy átadásában (pl. azért, mert nincs fejlesztési forrása, vagy az nem elég nyereséges; illetve: más fejlesztési utat keres az intézmény).

69