F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás
Az újítás elfogadása kizárólag az intézmény műszaki, gazdasági, vállalkozói döntésének a körébe tartozó kérdés, arra sem az OTH, sem a felügyeleti szerv, sem pedig a bíróság nem kötelezheti az intézményt. Az elutasítás nem fosztja meg az intézményt attól a jogától, hogy a későbbiekben az újítást hasznosítsa vagy átadja, és nem érinti az újító jogait sem, amelyek hasznosítás vagy átadás esetén fennállnak. Ugyanez vonatkozik az újítási javaslat esetleges visszavonására is. Az új rendelkezések lehetővé tették, hogy az újítási szabályzat egyszerűsítse a jogszabály szerinti eljárást akkor, ha a benyújtott megoldás kisebb jelentőségű (pl. ötletnapok keretében). 6. A jogsérelem orvoslása Az újító az újítással kapcsolatos bármely sérelmével (tehát nemcsak határozott jogvita esetén) az intézmény szakszervezeti szervéhez fordulhat, amelynek döntési joga ugyan nincs, de széles körű érdekvédelmi feladatkörében eljárva — ha szükségesnek tartja — javaslatot tehet az intézménynek a megfelelő intézkedésre. A javaslat alapján az intézmény (célszerűen: az elbírálónál magasabb rangú vezető) tizenöt napon belül köteles az ügyet újból megvizsgálni; a vizsgálat eredményétől függően korábbi döntését fenntarthatja vagy megváltoztathatja. 7. Az újítás hasznosítása, átadása Az intézmény az újítást a hasznos eredmény elérése érdekében saját maga hasznosítja vagy átadhatja. Hasznosításról akkor beszélünk, ha az intézmény saját gazdasági tevékenysége körében rendszeresen állítja elő, használja vagy hozza forgalomba az újítás tárgyát. Az intézményhez benyújtott újítások egy része széles körben elterjeszthető, más gazdálkodó szervezetnek is átadható. Az újítás az intézményi vagyon része, ezért rendszerint ellenérték fejében adják át, amelyben az átadó és átvevő szabadon állapodnak meg. (Ez — a gyakorlat szerint — az átvevőnél keletkező hasznos eredménynek körülbelül a húsz százaléka.) Figyelemmel kell lenni arra, hogy az újítás átadása fejében kapott ellenérték ne foglalja magába az újításhoz csatlakozó esetleges kiegészítő műszaki szolgáltatások díját is. Ez utóbbiak elkülönítése azért is szükséges, mert az ilyen címen kapott díjak nem vehetők figyelembe az újító díjazásának alapját képező hasznos eredményként. Ezzel kapcsolatban az újító esetleg csak közreműködőként díjazható. Az újítás átadása fejében járó ellenérték mértékét jelentősen befolyásolhatja az újítás külső iparjogvédelmi státusa. Az intézmény belső viszonyai között újításnak minősített megoldás külső iparjogvédelmi státusát tekintve lehet üzemi titokként kezelt know-how jellegű megoldás, szabadalmi bejelentés alatt levő megoldás vagy közkincset képező ismeret, amint arra korábban utaltunk. Átvételi igény más gazdálkodó szervezet részéről általában akkor mutatkozik, 70
