F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás
nő benyújtására munkáltatójától engedélyre van szüksége, külföldi esetében pedig a díjazás kifizetésekor figyelemmel kell lenni a devizaszabályokra. Ha többen egymástól függetlenül dolgozták ki a javaslatot, és ugyanazon intézményhez nyújtották be, az adott munkáltató viszonylatában az minősül újítónak, aki a javaslatot elsőként nyújtotta be. Az elsőként benyújtott javaslat megtartja a szerzőséget megalapozó érvényét akkor is, ha pl. a javaslatot elutasítják, majd később hasznosítják. Ha többen egymásról tudva, egymással együttműködve, közösen dolgozták ki az újítási javaslatot, újítótársaknak (társszerzőknek) minősülnek. A szerzőségi arányokat — a kidolgozás arányában — az újítók maguk határozzák meg. Ha nem jelölnek meg eltérő arányokat, akkor az újítótársak szerzőségi aránya egyenlő. Szerzőségi vita esetén figyelembe kell venni azt a szabályt, hogy nem tekinthető újítótársi tevékenységnek, ha valaki csak technikai segítséget nyújtott az újítási javaslat kidolgozásához (pl. laboránsi, műszaki rajzolói munkát végzett). A szerzőséghez fűződő jogokat a büntetőjog is védi bitorlás ellen. A gazdasági döntéshozatal biztonsága érdekében az intézménnyel szemben újítói jogokat csak hathónapos határidőn belül lehet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki alakszerű, formális újítási javaslat nélkül az intézmény rendelkezésére bocsát egy megoldást, legkésőbb a hasznosítás megkezdésétől vagy — ha ez korábbi — az átadástól számított hat hónap elteltéig újítási javaslatot kell benyújtania, ha a munkáltatóval szemben újítói jogokat kíván érvényesíteni. Az alakszerű javaslat ilyen későbbi benyújtása fordul elő pl. akkor, ha a munka nem tűr halasztást, ezért az újító — vezetői tudtával — bevezeti a megoldást, és csak később jelenti be igényét. Ugyanez a helyzet, ha valaki közreműködési szerződés alapján olyan alkotói jellegű tevékenységet fejt ki, amely esetleg önálló újításként ismerhető el. Ha valaki alakszerű újítási javaslatot tett, a követelés érvényesíthetőségére a Ptk. szerinti általános öt éves elévülési idő az irányadó. 4. Az újítási javaslat benyújtása Az újítási javaslat benyújtásához fontos jogi hatály fűződik (az adott munkáltatóval újítási jogviszony jön létre), ezért a rendelet meghatározza egyrészt azt, hogy mit tartalmazzon a komplett újítási javaslat, másrészt pedig, hogy mi az a minimum, amikor egy beadvány még formális újítási javaslatnak minősül, és amelynek alapján naplózás után a javaslattevőt hiánypótlásra lehet felhívni. A zavartalan újítási ügyintézéshez a jogszabályban és az újítási naplóban előírtakon kívül egyéb adatok nyilvántartására is szükség lehet. Az újítási javaslat benyújtásáról az újítónak elismervényt, továbbá ügyének állásáról — kívánságára — tájékoztatást kell adni. Indokolt esetben (pl. szabadalmazási szándék esetén) az újításokat üzemi titokként kell kezelni, biztosítva egyidejűleg az újító iratbetekintési (a megfelelő iratokról másolatkészítési) jogát. Ha a javaslat az intézmény tevékenységi körét érinti, csak a munkáltató engedélyével nyújtható be a megoldás más gazdálkodó szervezethez. A munkáltató az 68
