F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás
A know-how különböző jogszabályok keretében részesül védelemben (munkajog, tisztességtelen verseny tilalma, polgári jogi titokvédelem és szerződési kikötések). A know-how-szerződés sok vonatkozásban bizalmi alapokon, a másik fél lojalitásában bízva épül fel, ezért kockázati eleme magas: szabadalmi oltalom hiányában sem a vevő, sem az eladó nincs biztosítva a továbbadás vagy a publikáció ellen. A know-how-szerződés lényegében inverze a szabadalmi licenciaszerződésnek: a know-how-szerződésnél a vevőnek általában minden szabad, amelyet az átadó a szerződésben meg nem tilt, a szabadalmi licenciaszerződés esetében viszont csak az szabad, amit a szabadalmas törvényadta jogából átenged. A Ptk. 86. §-ának (3) bekezdése szerint a törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön (szabadalmi, újítási stb.) jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és nem váltak még közkinccsé. A 86. § (4) bekezdése szerint: ,,A személyeket (ideértve a jogi személyeket is) védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is.” A végrehajtási szabály szerint a védelem ,,a megkezdett vagy tervezett hasznosítás esetén a közkinccsé válásig” illeti meg a személyeket. Az oltalom tartalmát illetően a Ptk. utal a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó általános rendelkezésekre, amelyek lehetőséget adnak egyebek között a jogsértés megállapítására, a további jogsértéstől való eltiltásra, kártérítésre. Emellett a Ptk. 87. §-ának (2) bekezdése szerint ,,a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben”. További oltalmat nyújt a törvény a titok védelme keretében, a személyhez fűződőjogok körében. Személyhez fűződő jogot sért ugyanis az, aki üzleti vagy üzemi titok birtokába jut, és azt gondatlanul nyilvánosságra hozza. A Munka Törvénykönyve a 34. §-ának (2) bekezdése értelmében a dolgozó köteles a szolgálati, illetőleg az üzemi titkot megtartani. E kötelesség megsértése esetén fegyelmi és anyagi felelősség terheli. A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény 5. §-a szerint tilos üzleti titkot jogosulatlanul nyilvánosságra hozni, illetőleg felhasználni. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. Üzleti titok jogosulatlan módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy, illetőleg szervezet közreműködésével szerezték meg. Bizalmi viszony főképpen a munkaviszony, a tagsági viszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. Üzleti kapcsolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel, akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés. További védelmi eszközül szolgálhatnak a szerződések titokvédelmi klauzulái, megkötései, amelyek a legjellegzetesebb formában a külön, részletesen tárgyalandó know-how-szerződésben jelennek meg. (L. 173. oldalon.) Külön meg kell említenünk a kutatási-fejlesztési szerződések körében a gaz-61
