F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás
körű felsorolása nem is lehetséges, hiszen ezek minden egyes szolgálati találmánynál eltérőek lehetnek. Ezért a felsoroltakon kívül is, ha az indokolt, a jogszabályi díjkulcsokat növelni (pl. a megoldás kiemelkedő műszaki-szellemi színvonala esetén), illetve csökkenteni lehet (pl. degresszivitást lehet előírni a hasznos eredmény meghatározott összeghatárt meghaladó mértéke esetén). A vállalati, intézeti találmányi szabályzatokban célszerű pontosabban meghatározni a díjkulcsnövelő és -csökkentő tényezőket. A találmányi díjba az adott megoldás után korábban kifizetett újítási díjat be kell számítani. 15. Közreműködői díj Az arra vállalkozókkal, akár munkavállalókkal, akár külső személyekkel, szerződést lehet kötni, hogy a találmány értékesítésében — vagyis hasznosításában, a hasznosítás engedélyezésében vagy a szabadalom átruházásában — díjazás ellenében közreműködjenek. E rendelkezések nemcsak a szolgálati találmányokra, hanem valamennyi találmányra vonatkoznak. Külön díjazással járó közreműködésre csak a munkaköri feladatoktól elkülönítetten a munkaköri kötelezettséget meghaladóan kerülhet sor. A munkaköri kötelezettségen alapuló közreműködés ellenértéke a munkabér. Közreműködői tevékenységnek minősülhet pl. a kiviteli tervdokumentáció elkészítése, kísérleti munkákban való részvétel, mintadarab és prototípus, valamint technológiai utasítás elkészítése, a gyártás, illetve a kivitelezés megszervezése. Nem minősül közreműködésnek az üzemszerű gyártás, forgalomba hozatal keretében végzett munka. A rendelet szerint a közreműködői díjat a munkaráfordítás, nem pedig a hasznos eredmény arányában kell megállapítani. A közreműködői tevékenységre vonatkozóan minden esetben szerződést kell kötni, azaz: közreműködői díj csak szerződés alapján jár. Kivétel csak az az eset, ha a feltaláló által munkaidőn kívül készített tervet, rajzot, mintadarabot stb. az intézmény felhasználja. Az akadémiai szabályozás szerint a közreműködőkkel a közreműködői szerződést mind a hasznosítási szerződés szerint jogot szerző, mind a kutatóhely vezetője megkötheti. Ha a kutatóhely külső közreműködővel kíván szerződést kötni olyan meghatározott feladatokra, amelyeket egészben vagy részben a közreműködő munkahelyén végeznek el, e szerződés megkötése előtt az elvégzendő feladatokról a közreműködő főállás szerinti munkáltatóját írásban tájékoztatni kell, a munkaköri kötelezettséget meghaladó mértékű tevékenységre vonatkozó állásfoglalás céljából. Ha az elvégzett közreműködői munka az elvárt teljesítménytől olyan mértékben tér el, hogy ehhez képest a kikötött díj feltűnően aránytalan, a felek a szerződést megfelelően módosíthatják. Ennek során a közreműködői munka eredményessége (pl. ha kimutatható módon csökkentette a hasznosítás költségeit, 59
