F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás
szer jár a díj. A jogszabály a belföldi jogcímnek elsőbbséget adott. A külföldi szabadalmak ilyenkor elősegítik a találmány alapján belföldön előállított termék exportjának piacvédelmét, és az előnyösen hat vissza a termelés volumenére és a termék árában képződő nyereségre. Ha viszont a találmányt csak a külföldi szabadalom hatálya alapján hasznosítják (pl. belföldi és külföldi szabadalom megléte esetén kizárólag külföldi leányvállalatnál történő gyártás, vagy csak külföldi szabadalom esetén ugyanilyen módon való külföldi hasznosítás, illetőleg belföldi gyártás és export), akkor a találmányi díj a külföldi szabadalom alapján jár. Meg kell jegyezni; ha csak magyar szabadalom van, a szolgálati találmány feltalálójának járó díj összegét nem befolyásolja az a körülmény, hogy a szabadalmas a találmányt olyan országban értékesíti, ahol azt szabadalmi oltalom nem védi. A szolgálati találmány feltalálójának járó díj mértékét, folyósításának idejét és módját a találmányi díjszerződés, ennek hiányában a bíróság állapítja meg. A bíróság tehát nemcsak magát a díjat, hanem a díj mértékét, folyósításának idejét és módját is megállapíthatja. Tekintettel arra, hogy a szolgálati találmány feltalálójának helyzete más, mint az egyéb találmányok feltalálójáé, a jogszabály meghatározza a fizetendő díj megállapítását elősegítő iránydíjkulcsokat, az OTH-SZOT irányelvek pedig a hasznos eredményszámítás alapjait. Az akadémiai szabályozás szerint a találmányi és újítási díj megállapításakor a hasznos eredmény: a hasznosítás, átadás, értékesítés során keletkező előny (bevétel, kapott ellenérték, díj, vételár) a felmerült költségek (beleértve belső hasznosítás esetén a termék előállításának a költségeit, a találmány, az újítás kidolgozásával, jogvédelmével és értékesítésével kapcsolatos szükséges és arányos ráfordításokat) levonásával. A költségek, ráfordítások között kell elszámolni azokat a befizetési kötelezettségeket, amelyek költségként való elszámolását a jogszabályok előírják. E díjkulcsok főképpen akkor növelhetők, ha a találmány a tervidőszak tudományos kutatási és műszaki fejlesztési főirányai körébe tartozik, vagyis az adott tervidőszak legfontosabb célkitűzéseinek a megvalósítását segíti elő. További díjkulcsnövelő tényező, ha a találmány új növényvédő szert, gyógyszert, élelmiszert eredményez. Növelni lehet a díjat akkor is, ha a találmány importcsökkentő vagy exportnövelő hatású. Nagyobb díjat lehet megállapítani akkor is, ha a találmánynak az intézményi hasznos eredményben ki nem fejeződő kedvező népgazdasági kihatásai is vannak. A díj kulcs csökkenthető azon az alapon, ha a feltaláló a munkáltatónál jelentős költség- és időráfordítással hozta létre a szolgálati találmányt, vagy a találmány kidolgozását a munkáltató által korábban elért kísérleti eredmények, tapasztalatok jelentős mértékben elősegítették. Díjkulcscsökkentő tényező az is, ha öt évnél hosszabb díjazási időszakot vettek alapul a díj megállapításához. A jogszabály is, és az OTH-SZOT irányelvek is a teljesség igénye nélkül sorolják fel a díjkulcsnövelő, illetve -csökkentő tényezőket. A korrekciós okok teljes 58
