F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás
10. Kényszerintézkedések A szabadalmi joggal kapcsolatos állami kényszerintézkedéseknek két alapvető válfaja van: a kényszerengedély és az igénybevétel. Kényszerengedélyt a bíróság adhat a találmány hasznosításának elmulasztása és a szabadalmak függősége esetén. Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve — ha az utóbbi időszak a hosszabb — a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt nem hasznosította az ország területén a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben, sőt: erre alapos előkészületet sem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, akkor meg kell adni a hasznosítási kényszerengedélyt az ezt kérő belföldi intézménynek. Kivétel: ha a szabadalmas igazolja, hogy miért mulasztotta el a hasznosítás megkezdését. A kényszerengedély adásának törvényes szabályai közül kiemeljük, hogy a kényszerengedélyért megfelelő díj jár, amelyet megegyezés hiányában a bíróság állapít meg. A találmányokhoz, szabadalmakhoz kapcsolódó másik kényszerintézkedés az igénybevétel. Honvédelmi érdekből a honvédelmi miniszter javaslatára bármely — bejelentett vagy szabadalmazott — találmányt igénybe vehet az OTH elnöke. Az igénybevételért kártalanítás jár. Összegét vita esetén a bíróság állapítja meg. 11. Védelem a bitorlás ellen A törvény védi a jogosultat mind a találmánybitorlás, mind a szabadalombitorlás ellen. A találmánybitorlás lényegében a találmányi gondolat „eltulajdonítása”, az erre vonatkozó erkölcsi és vagyoni jogok jogtalan kisajátítása. Találmányt bitorol az, aki jogosulatlanul másnak a találmányából veszi át szabadalmi bejelentésének vagy szabadalmának a tárgyát. Ebben az esetben a sértett vagy jogutódja követelheti a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak az átruházását egészben vagy részben. A találmánybitorlást a büntetőjog is megtorolja. A szabadalmi jogok másik alapvető megsértése a szabadalombitorlás. A szabadalombitorló nem a találmányi gondolat eltulajdonításával, hanem a szabadalmazott találmány jogtalan hasznosításával — anélkül hogy sajátjának tüntetné azt fel — vét a szabadalmi jog ellen. Hasznosításról akkor van szó, ha az érvényes szabadalommal védett találmánynak a főigénypontban körülhatárolt tárgyát teljes mértékben egyezően (,,egy az egyben”) a gazdasági tevékenység körében rendszeresen, iparszerűen előállítják. használják vagy forgalomba hozzák. Nem minősül hasznosításnak, ha tudományos, oktatási vagy személyes célra egyedi példányt készítenek a találmányról. A hasznosítás csak akkor nem jogosulatlan, ha arra a hasznosítónak jogszabály (pl. előhasználati jog esetében), bírósági határozat (pl. kényszerengedély esetén) vagy szerződés (pl. licenciaszerződés) alapján joga van. Szabadalombitorlásról egyáltalán akkor lehet beszélni, ha a jogosulatlan hasznosítás az oltalom tényleges fennállási ideje alatt történik. 51
