F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás

való kapcsolatuk műszaki mérlegelése alapján kell eldönteni. Díjigényen értendő a szabadalmas hasznosítási (licencia-) díj iránti igény, a szabadalmasnak a kényszerengedélyre vonatkozó díjigénye és a szolgálati találmány feltalálójának a találmányi díj iránti igénye.

Abban az esetben is fennállhat a díjigény, ha a helyettesítő jellemzők nem egyenértékűek, hanem jobbak, mint az igénypontban leírt megfelelő jellemzők, s ha a javított jellemzőket a szabadalmas, illetőleg a feltaláló bocsátotta a hasznosító rendelkezésére.

Az aligénypontba való ütközés akkor állapítható meg, ha a termékben vagy eljárásban nem csupán az aligénypontban felsorolt jellemzők valósulnak meg, hanem az aligénypontban említett főigénypont jellemzői is megvannak.

Az aligénypontok rendeltetése főként az, hogy megkönnyítsék a jogosult számára a szabadalom esetleges korlátozását, és egyértelműen tisztázzák a későbbi viták elkerülése céljából, hogy valamely adott kiviteli alak vagy foganatosítási mód oltalom alatt áll-e. Az oltalom létezése azonban megállapítható olyan kiviteli alak vagy foganatosítási mód esetén is, amely nincs külön aligénypontba foglalva, de amely a főigénypont valamennyi jellemzőjét megvalósítja. Az aligénypontok mindegyike egyúttal „potenciális főigénypont”, mivel a szabadalom korlátozásakor a főigénypont megszűnése esetén annak helyébe léphet.

9. A szabadalmi oltalom korlátái

A szabadalmi jog érvényesíthetőségének két alapvető korlátja van: az előhasználati jog és az átmenő forgalom tárgyaira vonatkozó kedvezmény. Ezekben az esetekben látszólag sérti a szabadalmat valamely termék vagy eljárás, a szabadalmi jogosult mégsem léphet fel szabadalombitorlás miatt.

Az előhasználati jog az elsőbbségi versenyben ,,lemaradt”nak, a találmányt függetlenül megalkotónak a bizonyos fokú védelmét szolgálja.

Előhasználati jog illeti meg azt, aki a találmány tárgyát az elsőbbség napja előtt vagy az oltalom megszűnése és újra érvénybe helyezése közti időben belföldön jóhiszeműen, gazdasági tevékenysége körében, nem nyilvánosan rendszeresen előállította, vagy ennek érdekében komoly előkészületet tett. Az előhasználati jogot csak az intézménnyel, illetve a megfelelő szervezeti egységgel együtt lehet átruházni.

Az előhasználati jognak a szabadalmazott találmány feltalálójától független feltalálói tevékenységen kell alapulnia, csak ebben az esetben lehet szó arról, hogy az előhasználat jóhiszemű volt. Ezért nem lehet előhasználati jogra hivatkozni a feltalálóval szemben, ha pl. az „előhasználat” a feltaláló korábbi újítására épült.

Az átmenő forgalom tárgyaira vonatkozó kedvezménynek az a lényege, hogy a szabadalmi oltalom hatálya — viszonosság esetén — nem terjed ki azokra a közlekedési és szállítási eszközökre, amelyek az ország területén áthaladnak, továbbá az olyan külföldi eredetű árukra, amelyeket belföldön nem forgalmaznak.

50