F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - V. Szoftvervédelem és egyéb szerzői jogi összefüggések

A nemzetközi szerzői jogi egyezmények a művek külföldi felhasználására kötött szerződésekről lényegében hallgatnak, hiszen elsősorban csak az alanyi jogokkal foglalkoznak. Az ilyen szerződésekre a nemzetközi magánjogi szabályok érvényesek (ha a felek másképp nem állapodnak meg, a felhasználó lakóhelye, székhelye szerinti jog az irányadó)*, vagyis rájuk nem vonatkoznak a felhasználási szerződések említett belső rendeleti szabályai. Az ilyen nemzetközi felhasználási szerződéseket egyébként a képzőművészeti művek, az időszaki sajtócikkek és fényképek, a filmek és az építészeti művek kivételével a Szerzői Jogvédő Hivatal útján kell megkötni.

2. A szoftver kizárólagos jogi védelme: a szerzői jogi védelem

A szerzői jog, amely a szabadalomhoz hasonlóan abszolút szerkezetű, kizárólagos jogokat ad alanyának, s amely — mint láttuk — a szellemi alkotásnak egy másik oldalát ragadja meg, a műszaki fejlesztés területén korábban főleg a szélesebb értelemben vett építészeti művek esetében érvényesült. A szoftver gyakorlati elterjedésével, jelentős termékké válásával ma ez tekinthető a kutatás-fejlesztésnek a szerzői jog szempontjából leginkább releváns területének.

A szoftver fogalmát a magyar szerzői jog csak átfogóan adja meg: ,,számítógépiprogram-alkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk”. Megjegyzendő, hogy ez a fogalommeghatározás egyedi az Szjt.-ben, hiszen a többi műfajról — amint ezt az 1985-ös angol szoftver szerzői jogi törvény indokolása még szoftver tekintetében is állította — mindenki tudja, mit jelent, vagyis mi a vers, a zenemű, a színdarab stb. Egyes külföldi jogszabályokban** és a bel- és külföldi jogirodalomban természetesen részletesebb, pontosabb meghatározások is vannak, de talán elegendő itt a KSH-nak — a szerzői joggal összhangban lévő — fogalommeghatározására utalni. A Számítástechnika-alkalmazási Termékek Jegyzéke*** statisztikai szempontból termékként kezeli a szoftvert, s azon belül különféle programokat (alapprogram, gazdálkodó szervezetek tevékenységét segítő program, egyéb alkalmazási program), valamint „gépi adatfeldolgozási dokumentációt” és „egyéb szoftvertermékeket” különböztet meg, viszonylag részletezve. A különféle programok mágnesszalagon, mágneslemezen, félvezető chipben, meg nem változtatható vagy kicserélhető, törölhető stb. beépített szilárd hordozón lehetnek rögzítve. Nyilvánvaló az is, hogy a szoftvernek része a program létrehozását megelőző, ahhoz szükséges tervezési szakasz dokumentációja is.

*1979. évi 13. törvényerejű rendelet 19. és 24.—31. cikkek.

**Az Amerikai Egyesült Államok hatályos szerzői jogi törvénye, a Title 17. U.S.C. 101 §-a szerint például a számítógépi-program olyan megállapítások és utasítások sorozata, amelyet számítógéppel való közvetett vagy' közvetlen használatra szántak meghatározott eredmény létrehozatala céljából.

***A 2/1986. (XÜ.28.) KSH. sz. rendelkezési melléklete.

236