F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - V. Szoftvervédelem és egyéb szerzői jogi összefüggések
V. Szoftvervédelem és egyéb szerzői jogi összefüggések 1. A szellemi alkotások sajátos jogvédelmi eszköze: a szerzői jog A szellemi alkotások jogi védelmének tárgyai az emberi elme valamilyen szempontból és meghatározott mértékig eredeti alkotásai. A szellemi alkotások két nagy területe, az iparjogvédelmi alkotásoké és a szerzői jogi műveké széles fronton érintkezik. Ez bizonyos alkotások esetén nyilvánvaló: pl. az ipari minta és az iparművészeti, ipari tervező művészi alkotás tárgya azonos dolog is lehet, így arra mindkét kizárólagos jogot adó védelmi rendszer vonatkozhat. De általában is megállapítható, hogy a szabadalmazott megoldások, újítások, szervezési, kutatási eredmények és felfedezések egy, az iparjogvédelemtől eltérő megközelítés alapján, más, sajátos szempontból, vagyis a szerzői jog oldaláról is lehetnek kizárólagos jogokkal védettek. * Ehhez meg kell felelniük a szerzői jog feltételeinek. Ez a védelmi forma a műszaki tudományos fejlesztés területén főképpen a számítógép és a szoftver megjelenésével vált időszerűvé, noha nem volt idegen korábban sem: a műszaki létesítmények tervei addig is nevesített szerzői jogi alkotásfajtát jelentettek. Az alábbiakban ennek a védelmi formának a főbb elemeit tekintjük át. A magyar szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (Szjt.) a magyar állampolgárok irodalmi, tudományos és művészeti alkotásait védi, valamint a külföldi állampolgárok először Magyarországon nyilvánosságra hozott ilyen műveit is. A védelemnek formális feltételei (bejegyzés, letétbe helyezés stb.) nincsenek; a mű elkészültével érvénybe lép. A szerzői jog egy bizonyos gondolat egyéni, eredeti módon való kifejtését, illetve a gondolatkifejtés azonosítható eredményét védi. Tehát nem a kifejtett gondolatnak, információnak kell eredetinek lennie; az eredetileg ábrázolt gondolati tartalom megformálásában, a gondolatmenetben, képzőművészeti alkotások esetében a külső formában, esetleg a mű megszerkesztésében, jelölési rendszerében nyilvánulhat meg. Ennek kell egyéninek lennie. Más kérdés, hogy maga a gondo* Az 1969. évi III. törvényt végrehajtó 9/1969. (XII.29.) MM sz. rendelet 1. § (2) bekezdése szerint ,,A szerzői jogi védelem független a más címen védelem alatt álló egyes alkotásokra (pl. újításokra, találmányokra, védjegyekre, ipari mintákra stb.) vonatkozó külön rendelkezések alapján más címen fennálló védelemtől, és nem érinti a vonatkozó külön rendelkezéseknek a hatályát.” 233
