F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - V. Szoftvervédelem és egyéb szerzői jogi összefüggések
lat vagy a megoldás megfelelhet más jogi védelmi rendszer feltételeinek is, a szerzőijog azonban a gondolati tartalmat, megoldást, ötletet nem védi. Szerzői jogunk a szerzői mű fogalmát konkrétan egy-egy műfajra vonatkozóan nem határozza meg, sőt a lehetséges műfajokról is csak a teljesség igénye nélkül szól (irodalmi mű, zenemű szöveggel vagy anélkül, filmalkotás, ipari tervezőművészeti alkotás és annak tervei stb.).* A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet alkotta. Műveket természetesen közösen is lehet alkotni. Munkaviszonyban alkotott művek esetén azonban a mű vagyoni hasznosítási jogai — a szoftvernél az alább ismertetendő feltételekkel — a munkáltatóra szállnak. A szerzőt megillető jogok vagyoni és erkölcsi, személyhez fűződő jogok összetartozó csoportjaként foghatók fel. Ezeknek a jogoknak az a lényege, hogy a mű felhasználását kizárólag a szerző engedélyezheti. Ez az engedélyezési jog elvileg át sem ruházható, a szerző csak használati, nem pedig engedélyezési jogot ad át. Arra a kérdésre, hogy mi ellen védi a szerzői jog például a tudományos alkotást, eredményt, írásművet, jogunk nem ad részletező és kimerítő választ. Szerzői jogunk szerint ugyanis a mű bármilyen felhasználáshoz — hacsak a törvény másképp nem rendelkezik — a szerző hozzájárulása szükséges, és ezért neki — hacsak a törvény mást nem ír elő — díjazás jár. * * A magyar jog tehát az egyes felhasználási típusokat, szemben például az angol és amerikai jogi megoldással, nem sorolja fel. Más kérdés, hogy a szerzői jogi jogszabályok számos műfelhasználási módot — nyilvános előadás, másolás, sugárzás stb. — említenek az egyes műfajokra vonatkozó speciális szabályok tárgyalásakor. Nyilvánvaló, hogy az ilyen jogosulatlan műfelhasználások és a jogosulatlan átdolgozás, kiadás, sokszorosítás stb. ellen „véd” a szerzői jog. E szabályozási módnak az az előnye, hogy az újonnan keletkező műfelhasználási módok, például a videokazetta-bérbeadás, a számítógépi memóriában való rögzítés is a törvény érvényességi, a szerző kizárólagos jogkörébe tartozik. A szerzőt, jogutódot a személyhez fűződő jogok — nyilvánosságra hozatal, névjog, a jogosulatlan megváltoztatás elleni fellépés joga, a visszavonás joga — időben elvileg korlátlanul megilletik, míg az említett vagyoni engedélyezésihasznosítási jog a szerző, illetve a jogutód javára csak a szerző életében és a halálát követő év január 1-től számított ötven évig állnak fenn. A szerzői jognak természetesen nemcsak az a célja, hogy védje a szerzőnek művéhez fűződő jogát, megteremtse a további alkotói tevékenység anyagi alapjait, hanem az is, hogy a társadalom számára biztosítsa a művekhez való szabályozott hozzájutást. Ennek során a közvetlen társadalmi felhasználói érdek esetenként olyan erős, olyannyira méltánylást igényel, hogy az Szjt. a felhasználást a szerző engedélye nélkül és/vagy díjfizetés mellőzésével is lehetővé teszi. Ezek a ..törvényi engedély” (bizonyos rádiós, televíziós felhasználások)*** és a „szabad fel*91X969. (XÜ.29.) MM sz. rendelet 1. §-a. **Szjt. 13. §-a. ***Szjt. 22.-23. §-ai. 234
