F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - I. Biotechnológia
Növeli a szerződés jelentőségét, hogy — mivel a „mikroorganizmus” fogalmat a szerződés nem határozza meg, ugyanakkor a szerződést létrehozó diplomáciai értekezlet jegyzőkönyvében foglalt útmutatás szerint azt a legtágabban kell értelmezni, adott esetben akár elszakadva a tudományos értelmezéstől is —■ alkalmassá tehetőnek tűnik a biotechnológia területén újabban megismert anyagféleségek teljes skálájának befogadására, ha ezek az anyagok egyáltalán letétbe helyezhetők. A szerződésnek és végrehajtási szabályzatának ilyen irányú vizsgálata a WIPO egyik szakértői bizottsága keretében jelenleg folyamatban van. 4. A szabadalomtól különböző lehetséges oltalmi lehetőségek a biotechnológiai eredmények esetében A biotechnológia területén működő kutatónak, fejlesztőnek — egy új, általa elért eredmény vonatkozásában — általában először arra a kérdésre kell választ adnia, hogy találmányt hozott-e létre vagy felfedezést? Míg a szabadalmaztatható találmány tekintetében a különböző nemzeti kritériumok többé-kevésbé egyeztethetők, a „felfedezés'kifejezés jelentése messzemenően különbözik az egyes nemzeti törvényekben (WIPO, Genf, BIOT/CE/II./2, 1985). Míg a legtöbb ország szabadalmi törvénye határozottan kizárja a „felfedezéseket” a szabadalmi oltalomból (például az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) 52 (2) cikke szerint a felfedezések nem tekinthetők találmánynak. Nemzeti törvényeik összhangba hozása során valamennyi EPO-tagállam többé-kevésbé ugyanezt a szövegezést alkalmazta nemzeti törvényében), más országok törvénye azonos értelemben használja a „találmány” és a „felfedezés” kifejezéseket. így az Amerikai Egyesült Államok szabadalmi törvénye 100. cikk (a) bekezdése szerint a „találmány” kifejezés találmányt vagy felfedezést jelent, a spanyol szabadalmi törvény 47. cikk (I) bekezdése szerint pedig a tudományos felfedezések műszaki találmányoknak foghatók fel. A törvény esetenként külön oltalmat biztosít a felfedezéseknek: például a Szovjetunió felfedezésekről, találmányokról és újítási javaslatokról szóló rendelete a 10 (1) cikkben meghatározza: „A jelen rendelet értelmében felfedezésnek minősül az anyagi világ korábban ismeretlen, objektíve létező olyan törvényszerűségeinek, tulajdonságainak és jelenségeinek a megállapítása, amelyek a meglévő ismeretek szintjét alapvetően megváltoztatják”. A rendelet továbbá meghatározza, hogy nem terjed ki földrajzi, régészeti, őslénytani felfedezésekre, hasznos ásványok lelőhelyeinek felfedezéseire és a társadalomtudományok területén végzett felfedezésekre. Végül a rendelet intézkedik meghatározott jogok és kiváltságok (pl. oklevelek, díjak stb.) adásáról a felfedezők számára. A rendelet azonban nem intézkedik arra nézve, hogy a felfedezésekre szabadalom vagy szerzői tanúsítvány adható. Ezért a Szovjetunióban a felfedezések oltalma úgy tekinthető, mint egy lajstromozási rendszer, valamint erkölcsi és anyagi ösztönzők rendszere. Hasonló rendelkezéseket tartalmaz Albánia, Bulgária, Csehszlovákia és Mongólia törvénye is. 206
