F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - VI. Kutatási-fejlesztési szerződések; licencia- és know-how-forgalom
A kutatási szerződés tartalmát a szerződő feleket megillető jogosultságok, illetőleg az őket terhelő kötelezettségek teszik ki, ezeket rögzítik a szerződés egyes feltételei. A kutató alapvető kötelezettsége elsősorban a szerződési cél elérésére irányuló gondos és szakszerű — szakmailag indokolt módszereket alkalmazó — kutató tevékenység kifejtése. Vállalkozási jellegű kutatási szerződés esetén a tevékenység kifejtésén kívül köteles a kutató meghatározott eredményt is elérni és azt a megbízó/megrendelő rendelkezésére bocsátani. (Meg kell jegyezni, hogy nem lehetetlen egy szerződésben a vállalkozási és megbízási elemek bizonyos vegyülése sem, pl. úgy, hogy egyes konkrét kísérleteket vállalkozóként köteles elvégezni a kutató, a végeredmény tekintetében azonban csak az elvárható gondosság kötelezettsége terheli.) Általában is, de különösen a vállalkozási típusú kutatási szerződés esetén mellőzhetetlen az elérendő eredmény pontos, részletes, egyértelmű, szerződésben való megfogalmazása. Még negatív eredmény esetén is terheli a kutatót egy általános jellegű tájékoztatási kötelezettség, amelynek többnyire az ún. zárójelentés a formája. A zárójelentésben kellő részletességgel tájékoztatni kell a megbízót a kutatási tevékenység lefolyásáról, az alkalmazott módszerekről, azok eredményéről vagy eredménytelenségéről, a levonható tudományos következtetésekről, az esetleges továbbfolytatás (vagy más megoldás keresésének) lehetőségéről, ezzel összefüggő javaslatokról stb. A megbízó (megrendelő) fő kötelezettsége egyrészt a kutatási eredmény, illetőleg a tevékenység kifejtéséről szóló tájékoztató jelentés átvétele, és a megállapított ellenszolgáltatás, a díj megfizetése. A díj megállapításának a gyakorlat különböző változatait ismeri. Különösen a — tipikus — megbízási jellegű szerződésekben gyakori a díjnak költségtérítési jelleggel való megállapítása, amikor is a kutató a felmerült és igazolt költségeit (ide értve esetleg bizonyos nyereségét is) kapja meg ellenszolgáltatásként. Elsősorban a vállalkozási típusú kutatási szerződésekben (de általában is) a díjat a szerződő felek szabadon állapíthatják meg, akár egy összegben, akár a megrendelőnél elért gazdasági eredmény függvényében, akár a megszabott összegű és a százalékos díj kombinálásával. Célszerű díjmegállapítási módszer megbízási típusú szerződések esetén is a költségtérítéses díjmeghatározás kombinálása az eredményből való részesedés kikötésével, pl. úgy, hogy a kutató meghatározott költségeit a megbízó eredménytelen kutatás esetén is megtéríti, pozitív eredmény esetén pedig — ezen felül — a gazdasági előnyből is részelteti a kutatót. Igen fontos s a szerződő feleket kölcsönösen terhelő kötelezettség az együtt- „ működés megfelelő megszervezése. Amint erre utaltunk, a kutatási szerződés a teljesítés folyamán is megváltoztatható, az egyes részeredmények, kutatási szakaszok alapján esetleg újra át kell gondolni a végzendő munkát, az alkalmazandó módszereket, ez pedig olykor a szerződés módosításával jár. A megfelelő döntések érdekében a szerződő felek állandó és intenzív kapcsolatának, együttműködéséb) A kutatási szerződés tartalma 177
