F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - V. A szabadalmi információ
nehéz megszerezni a licenceket, minthogy a monopolhelyzetben lévő termelő szeretné megőrizni uralmát a piacon. E módszerek népgazdasági, vállalati, illetve egyéni alkotói alkalmazásának jelentőségére való tekinttel az OTH 1980-ban bocsátotta ki és 1981. július 1-én léptette hatályba az „Iparjogvédelmi kutatások és vizsgálatok” című MSZ 16.0001—80 számú OTH Ágazati Szabványt. A szabvány tárgya a nem hatósági iparjogvédelmi kutatások, vizsgálatok fogalmainak, terjedelmének és bizonylatolási módjának a meghatározása. Hatálya az új műszaki-szellemi alkotások kifejlesztésével, hasznosításával vagy egyéb műszaki-gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos nem hatósági iparjogvédelmi kutatásokra és vizsgálatokra terjed ki. A vizsgálatok egységes, szabatos és a teljesség igényével történő elvégzése elősegíti az új műszaki szellemi alkotások kifejlesztését, vagy a meglévők korszerűsítése során az iparjogvédelmi dokumentumokban felhalmozódott műszaki szellemi értékek hasznosítását. Ezzel egyidejűleg biztosítható a műszaki-gazdasági fejlesztő tevékenység során mindazoknak a jogkövetkezményeknek az elkerülése, amelyek a hatályos iparjogvédelmi jogok megsértéséből adódhatnak. A kutatás elvégzését a kutatási téma tárgykörébe tartozó dokumentumok szakmai, területi és időbeli behatárolásával, azaz a kutatási előírások meghatározásával kell kezdeni. Különösen a kutatás időbeli korlátozására kell figyelemmel lenni, mert a megkívánt retrospektivitás az egyes kutatási fajtáknak megfelelően eltérő lehet. A szabadalmi dokumentumok kutatásának alapváltozatai: — a téma szerinti kutatás, — a név szerinti kutatás és — az analóg szabadalmak kutatása. a) A téma szerinti kutatás az iparjogvédelmi kutatások leggyakoribb esete: annak felderítése, hogy valamely szakterületen, tárgykörben milyen oltalom alá helyezett találmányok ismeretesek a megjelent szabadalmi dokumentumok alapján. Aszerint, hogy a rendelkezésre álló, osztályjelzetek alapján rendezett találmányi leírásgyűjteményekre, a hasonlóan rendezett bibliográfiai adatjegyzék- és/vagy kivonatgyűjteményekre, avagy mindhárom dokumentumgyűjteményre szüksége van kutatásához az érdeklődőnek, egy-, két- vagy háromlépcsős kutatásról van szó, amelynek a módszertanát a Szabadalmi Információs Központ kiadványai ismertetik. b) Igen sokszor célszerű a szabadalmas vagy a bejelentő, vagy a feltaláló neve szerinti kutatások alkalmazása. Ezekhez a kutatásokhoz az iparjogvédelmi hatóságok közlönyei, és különösen névmutatói szolgáltatnak jól használható segédeszközöket. A kutatásoknak ez a fajtája gyakran kombinálódhat téma szerinti kutatással. c) Analóg szabadalmaknak vagy egy szabadalomcsalád tagjainak azon a szabadalmak tekintendők, amelyeket ugyanarra a találmányra más-más országban engedélyeztek. A szabadalomcsalád tagjainak tekintendők az azonos találmányra vonatkozó különböző országokban tett szabadalmi bejelentések is, ezeket analóg bejelentéseknek is nevezik. 161
