F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - V. A szabadalmi információ
Az analóg szabadalmak, bejelentések felderítésének a szabadalomtisztaságvizsgálat esetében van a legnagyobb jelentősége. Ugyanakkor a műszaki szint vizsgálatakor vagy a prognosztikai vizsgálat során az analóg szabadalmak létezése, illetve száma következtetni enged egy-egy találmány jelentőségére, műszaki, gazdasági értékére. Szabadalmi bejelentések vagy szabadalmak analóg voltát legbiztosabban a leírásszövegek és az igénypontok, illetve a rajzok alapos összehasonlításával lehet megállapítani. E munkaigényes műveletnél könnyebb azonosítási lehetőséget kínál az elsőbbségi ügyiratszám, az elsőbbségi dátum és az elsőbbségi ország nevének egyezését kereső kutatás. Az iparjogvédelmi kutatás elvégzése után célszerű ellenőrizni, hogy a kutatást a vizsgálat céljának megfelelően és a szabványban előírtak betartásával, a szükséges teljességgel végezték-e. A vizsgálat célja által meghatározott rendezési elv szerint csoportosított dokumentáció elemzése során meg kell állapítani a feltárt szabadalmi leírások és a vizsgált megoldás tartalmi azonosságát és különbségeit. Ez az összevetés egyaránt vonatkozhat műszaki, jogi vagy gazdasági jellegű adatokra, a vizsgált megoldás jellemzőire és a releváns oltalmi dokumentumok igénypontjaira. A legáltalánosabb vizsgálati cél, amelyet általában az iparjogvédelmi hatóságok is hivatalból követve alkalmaznak vizsgálataikban, az úgynevezett „újdonság” felderítése. Ebben az esetben egy-egy konkrét új műszaki megoldás, találmány kapcsán a korábban nyilvánosságra hozott, hasonló tárgyú szabadalmi leírások feltárása, valamint az összevetést követően a vizsgált megoldás újdonságának vélelmezése a cél. Ez a felelős művelet csakis a szabadalmi dokumentumok tüzetes tanulmányozásával, a leírások és az igénypontok részletes vizsgálatával végezhető el sikeresen. A hatékony, rendszerezett újdonságvizsgálat érdekében célszerű előzetesen megállapítani az átvizsgálandó dokumentumok származási helyének és visszatekintési idejének szükséges adatait. További célszerűségi szempont a visszamenőlegesség fokozatos érvényesítése, valamint a magyar nyelvű szabadalmi leírások elsőkénti vizsgálata. Lényeges szempont ugyanakkor az az elv, hogy az újdonságvizsgálat nem korlátozható a szabadalmi dokumentumokra. A szabadalmi dokumentumokból nyerhető információk a technika fejlődésének előrejelzésére, az egyes műszaki szakterületek fejlődési tendenciáinak a megállapítására vagy a piaci konjuktúra várható alakulásának a felderítésére is alkalmasak. Az összefoglaló néven prognosztikai vizsgálatnak nevezett módszerek felölelik az összehasonlító dokumentációelemző, extrapoláló, statisztikai adatelemző eljárások széles körét, s ezeket alapvetően a műszaki megoldások egyes azonos fajtájú paramétereire vagy a szabadalmi dokumentumok bibliográfiai adataira alkalmazzák. Egy műszaki megoldás műszaki színvonalát sok esetben célszerű olyan viszonyszámmal kifejezni, amely a gyakorlatban már bevezetett és a technika jelenlegi legmagasabb szintjét képviselő hasonló rendeltetésű megoldás ugyanazon jellemzőjéhez képest minősíti a vizsgált megoldást. Ezekben az esetekben az 162