F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - I. Az iparjogvédelem fogalma és kapcsolata a kutatás, a fejlesztés, a termelés és az értékesítés folyamatával
I. Az iparjogvédelem fogalma és kapcsolata a kutatás, a fejlesztés, a termelés és az értékesítés folyamatával 1. A kutatási-fejlesztési eredmények jogvédelme A kutatási-fejlesztési eredmények jogvédelme történelmileg kialakult, sok vonatkozásban nemzetközileg kötött és gazdaságilag meghatározott, s általunk meg nem változtatható adottságként viselkedő jogi keretek között valósítható meg. Ezek összefoglaló nemzetközi neve: szellemi tulajdon („intellectual property”); két ága van: a szerzői jog („copyright” vagy irodalmi, művészeti, tudományos tulajdon) és az iparjogvédelem vagy ipari tulajdon („industrial property”). Hazánkban e jogterület átfogó megjelölése a polgári jogon belül: szellemi alkotások joga. E jogterület szoros kapcsolatban áll egyrészt a jogrendszer egészével, másrészt az ugyancsak jogi formában megjelenő pénzügyi, gazdasági szabályozókkal. A kutatási-fejlesztési eredmények jogvédelmének lehetőségei tehát részben a szerzői jog, részben pedig az iparjogvédelem körében kereshetők. Mind a szerzői jog, mind pedig az iparjogvédelem azonban tágabb kört érint, mint a kutatási-fejlesztési eredmények problematikája. így pl. a szerzői jog kiterjed az irodalmi és a művészeti alkotásokra, az iparjogvédelem pedig a formatervezésre (ipari minta) és az árujelzőkre (védjegy, földrajzi nevek) is. 2. A szerzői jogi védelem A szerzői jog és az iparjogvédelem tárgya és védelmi technikája között alapvető különbségek vannak. A szerzői jog tárgya a „szerzői alkotás”, a „szerzői mű”, amely elsődlegesen az irodalmi, művészeti és tudományos szellemi alkotásokat öleli fel. A szellemi alkotásnak mint megformált gondolattartalomnak egyéni, eredeti jellegűnek kell lennie, és rendszerint valamilyen módon rögzített formában (pl. szakirodalmi publikációként) kell kifejezésre jutnia. A „szerzői alkotás” a szellemi alkotások legátfogóbb kategóriája, amelybe a kutatás-fejlesztés összes tudományos-műszaki eredménye beletartozhat. Ennek megfelelően a tudományos eredmények (tudományos felfedezés, problémafelvetés, ténymegállapítás, módszer, rendszerezés, magyarázat, kísérlet, hipotézis, elmélet stb.), továbbá a műszaki, illetve a szervezési megoldások (találmányok, újí15
