F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - IV. A találmányok oltalma külföldön és az ezzel összefüggő nemzetközi együttműködés

c) az elsőbbségi időpont után a szabadalommal szemben nem lehet semmiféle korlátozó ellenjogot (pl. előhasználati jogot) szerezni;

d) az uniós elsőbbséggel szerzett szabadalom oltalmi ideje nem rövidül meg az elsőbbségi időintervallummal.

Az uniós elsőbbségre vonatkozó rendelkezések közül — gyakorlati jelentőségére való tekintettel — kiemeljük azt, amely szerint az elsőbbségi év eltelte esetén meg lehet ismételni az alapbejelentést, ha a korábbi bejelentést visszavonják, és ahhoz semmiféle jogi hatály nem fűződik.

Az uniós elsőbbség intézménye a gyakorlatban nagy jelentőségű, mivel annak révén a tizenkét hónapon belül az elsőbbségi időközben a bejelentőnek lehetősége van annak mérlegelésére, hogy mely országokban érdemes a találmányon alapuló áruexport piacvédelme vagy a szellemi export jogi megalapozása érdekében szabadalmi oltalmat szerezni a hazai alapbejelentéssel megszerzett potenciális versenyelőny realizálása mellett.

6. Szabadalmi eljárások

A szabadalmi bejelentések megtétele és a szabadalmi eljárások lefolytatása lehetséges

a) hagyományos nemzeti eljárások keretében, vagy

b) nemzetközi eljárások igénybevételével.

A nemzeti eljárások között megkülönböztetünk:

— bejelentési rendszerű eljárást,

— felszólalási rendszerű eljárást,

— elővizsgálati rendszerű eljárást,

— vegyes rendszerű eljárást.

A bejelentési rendszerű eljárás esetében (pl. Belgiumban, Olaszországban) a szabadalmi bejelentéseket csak alaki szempontból vizsgálják, a szabadalom könynyen megszerezhető, de bármikor megtámadható a bíróság előtt. A felszólalási rendszerű eljárásban (pl. Panamában, Venezuelában) a bejelentést szintén csak alaki szempontból vizsgálják, de közzéteszik, és ellene fel lehet szólalni. Az elővizsgálati rendszerben, amely leginkább a fejlett ipari országokban terjedt el, a szabadalmazhatóság valamennyi előfeltételét megvizsgálják és csak azokra a találmányokra adnak szabadalmat, amelyek ezeknek a feltételeknek megfelelnek. A vegyes rendszerben az elővizsgálati rendszert kombinálják a felszólalási rendszerrel.

Mind az elővizsgálati rendszer, mind a vegyes rendszer keretében alkalmazzák a halasztott vizsgálati rendszert. Ebben a rendszerben a bejelentéseket először csak alaki szempontból vizsgálják, és ezt követően vagy ideiglenes szabadalmat adnak (NDK), vagy pedig bizonyos idő — általában tizennyolc hónap — elteltével a bejelentést közrebocsátják (pl. Hollandia, NSZK).

A nemzeti eljárásokat nemzetközi eljárás előzheti meg a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerint. A PCT lehetővé teszi, hogy nemzetközi szabadalmi bejelentéseket tegyenek azokban az esetekben, amikor a bejelentő találmá-133