F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - IV. A találmányok oltalma külföldön és az ezzel összefüggő nemzetközi együttműködés
nyára több országban kíván szabadalmi oltalmat biztosítani. A bejelentést nemzetközi kutatásnak, illetve vizsgálatnak vetik alá az ún. nemzetközi kutató és vizsgáló hatóságok, amelyek a világ legnagyobb szabadalmi hivatalai közül kerülnek ki. A kutatási, illetve vizsgálati jelentések alapján az egyes országok szabadalmi hivatalai döntenek saját nemzeti jogszabályaik alapján a szabadalmazhatóságról. A Szabadalmi Együttműködési Szerződésnek 1980-ban — számos más fejlett ipari ország mellett — Magyarország is tagja lett. Magyarországon az OTH-nál lehet nemzetközi szabadalmi bejelentést tenni; erről az Osztrák vagy a Szovjet Találmányi Hivatal ad nemzetközi kutatási, illetve vizsgálati jelentést. A PCT-bejelentéseket tizennyolc hónap elteltével a WIPO a ,,PCT Gazette” c. közlönyben közzéteszi. Jelentős előnyei a PCT-nek: az egyszerűség, a gyorsaság, a viszonylagosan kisebb költségráfordítás, a nemzeti eljárások megindításának elhalaszthatósága nemzetközi kutatás esetén húsz hónapra, nemzetközi vizsgálat esetén harminc hónapra, a PCT útján nyert szabadalom „erőssége” az európai szabadalmi rendszer és a PCT kombinálása (ún. euro-PCT út). Míg a PCT mint univerzális szerződésen alapuló nemzetközi eljárási rendszer csak megelőzi a nemzeti eljárásokat, a Müncheni Megállapodáson alapuló regionális nemzetközi eljárás a nemzeti eljárások helyébe lép. Lehetőséget nyújt arra, hogy a találmányt az Európai Gazdasági Közösség Európai Szabadalmi Hivatalának jelentsék be, amely a megjelölt tagállamokra európa szabadalmat (nemzeti szabadalmak kötegét) engedélyez(i). Európa-szabadalmat magyar bejelentők is igényelhetnek (a PCT-eljárással kombináltan is). A KGST-tagországok vonatkozásában a Lipcsei Megállapodás a bejelentési formaságok egységesítésével könnyíti meg a találmányok kölcsönös elismerését, a Havannai Megállapodás pedig (előzetes kérelem és későbbi értesítés benyújtásával) lehetővé teszi a hazai eljárásban megadott oltalom elismertetését a többi KGST-tagországban. A magyar bejelentők — országunk exportorientáltságának megfelelően — a többi KGST-országnál lényegesen több (évi 2000 körüli) szabadalmi (köztük PCT és európai) bejelentést tesznek a külföldi oltalom biztosítása céljából. A nemzetközi együttműködés a gazdasági akciótér méretnövekedését kínálja, amely az innovációs folyamatok fontos dinamizáló tényezője. Napjainkban a reformok hatására a KGST keretében is egyre inkább előtérbe kerülnek a vállalatközi áru- és pénzviszonyokon, a terv és piac együttes motivációin alapuló innovációs folyamatok, amelyek az iparjogvédelmi szempontokat is előtérbe helyezik. 7. Vállalatközi megállapodások A közös vállalkozásokra irányuló nemzetközi vállalatközi kooperációs megállapodások keretében folytatandó közös találmányi tevékenység számos olyan, az együttműködéssel összefüggő iparjogvédelmi kérdést is felvethet, amelyeket sem a nemzetközi jogszabályok, sem pedig a nemzetközi szerződések nem rendeznek, 134
