F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - IV. A találmányok oltalma külföldön és az ezzel összefüggő nemzetközi együttműködés

mintaoltalom pedig rendszerint rövidebb (pl. az NSZK-ban három év, Olaszországban öt év).

A WIPO keretében folyó szabadalomjogi összehangolás egyik törekvése, hogy a szabadalmi oltalom ideje minden országban húsz év legyen.

5. A szabadalmi igény, elsőbbség

Általános szabály, hogy a szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. A találmányokra a külföldi szabadalmakat általában jogi személyek (vállalatok, intézetek) igénylik, amelyek a találmány szolgálati jellege vagy megvétele alapján válnak jogutóddá. A technikatörténet tanúsága szerint gyakran előfordul a kutatási eredmények multiplicitása, amikor többen egymástól függetlenül alkotják meg a találmányt.

Abban az esetben, ha lényegében azonos találmányt többen jelentenek be szabadalmi oltalomra, két elsőbbségi elv alapján rangsorolják őket.

. Az országok többségében az első bejelentő elve (first to file) érvényesül, vagyis a szabadalomra az tarthat igényt, aki a találmányt korábban jelentette be.

Az USA-ban és egyes más országokban (pl. Kanada, Fülöpszigetek) a feltalálói elv (first to invent) érvényesül, amelynek értelmében az elsőbbséget az dönti el, hogy ki dolgozta ki először a találmányt. (Ezt az ún. interferenciaeljárás keretében tisztázzák.) A WIPO keretében folyamatban lévő szabadalomjogi összehangolás során felmerült, hogy az USA a jövőben feladja ezt az elvet, és áttér a bejelentői elvre.

A minél korábbi elsőbbség biztosítása szempontjából kiemelkedő jelentősége van a Párizsi Uniós Egyezmény által biztosított uniós elsőbbségi jognak. Az uniós elsőbbség lényegében azt jelenti, hogy az uniós tagország bejelentője megőrzi hazai alapbejelentésének elsőbbségét, ha a találmányt az alapbejelentéstől számított tizenkét hónapon belül (elsőbbségi intervallum) jelenti be a többi uniós tagországban feltéve, hogy ott elsőbbségi igényét deklarálja és igazolja.

Nem feltétele az uniós elsőbbség érvényesítésének, hogy az alapbejelentés fennmaradjon, illetve hogy arra szabadalmat adjanak (ezért azt nem is kell megvárni), önmagában a bejelentés ténye alapozza meg az elsőbbségi igényt.

Az uniós elsőbbség szempontjából az oltalmi formák konvertálhatók. Szerzői tanúsítványra vagy használati mintára irányuló bejelentés alapján a másik országban szabadalmi bejelentésre is igényelhető szabadalmi oltalom és viszont.

Az uniós elsőbbség jelentős előny a bejelentő számára, mivel

a) az alapbejelentés napja határozza meg a szabadalmazhatósági feltételek vizsgálatának az időpontját, főképpen pedig az újdonságvizsgálat szempontjából fontos ,,a technika állásának” a napját, ezért az alapbejelentés napja utáni publikáció már nem újdonságrontó (ha sikerül az uniós elsőbbséget tizenkét hónapon belül érvényesíteni);

b) azonos tárgyban benyújtott több bejelentés esetén az igények rangsorolása az elsőbbségi napok alapulvételével történik, s így a korábbi elsőbbségű bejelentés igényrontó lesz a későbbi elsőbbségű bejelentésre;

132