F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - IV. A találmányok oltalma külföldön és az ezzel összefüggő nemzetközi együttműködés
Szlovákia, Bulgária; itt viszont szerzői tanúsítvány nyerhető a terméktalálmányokra stb.). Egyre inkább érvényesülő nemzetközi tendencia a termékoltalom bevezetése; a WIPO keretében jelenleg folyó szabadalomjogi összehangolásnak is ez az egyik törekvése. A termékoltalommal függ ősze az ember által előállított mikroorganizmustörzsek szabadalmazhatóságának a kérdése, amelyet néhány ország (pl. az USA) már elfogadott, és a nemzetközi fejlődési tendencia ebben az esetben is az általános elfogadás felé mutat. Az iparpolitika és -biztonsági kizárások egyik sajátos esete az atomenergiával (magátalakítással) kapcsolatos egyes találmányok kizárása néhány országban a szabadalmi oltalomból. A kizárások külön csoportját jelenti egyes sajátos alkotások kizárása a szabadalmi oltalomból arra való tekintettel, hogy specifikumaik külön oltalmi formát tesznek szükségessé. E körbe sorolhatók a növényfajták, a számítógépprogramok, a félvezető chipek. 4. A szabadalom és más oltalmi formák A találmányok jogi oltalmát szolgáló szabadalom tartalma az egyes országokban hasonló. A klasszikus szabadalom mellett azonban egyes országokban kialakultak egyes „változatok” is. Néhány országban ismerik a törzsszabadalom tárgyának továbbfejlesztését tartalmazó javítási vagy pótszabadalom intézményét (pl. Japán, Ausztria, NSZK, Szovjetunió). Sajátos szabadalomfajta a külföldi szabadalom kiterjesztése az adott országra beviteli szabadalom (pl. Belgium) vagy megerősítő szabadalom (pl. Argentína) formájában. Szintén különleges forma az Ausztráliában kialakult ún. kis szabadalom (petty patent) és a Franciaországban alkalmazott hasznossági bizonylat, amelyek kisebb követelményekkel rövidebb oltalmi időt nyújtanak. Több országban alkalmazzák hasonló jelleggel a találmányoknál alacsonyabb szintű konstrukciós megoldásokra a használati mintavédelmet (pl. NSZK, Japán, Kína, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Lengyelország). A szabadalmon kívül egyes szocialista országokban (Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária, Mongólia) alkalmazzák a szerzői tanúsítvány intézményét. A szerzői tanúsítvány elismeri a feltaláló szerzőségét, és hasznosítás esetén díjazási jogot biztosít számára, azonban a hasznosítás kizárólagos joga az államot illeti. A Szovjetunióban tekintettel a jelenleg folyó reformokra, várható a szerzői tanúsítvány gazdasági tartalmának, ösztönző funkciójának lényeges továbbfejlődése. Az NDK-ban a kizárólagos szabadalom mellett megkülönböztetik a szerzői tanúsítványhoz közelálló gazdasági szabadalmat, amelyet szocialista vállalatok, valamint azok használhatnak, akiknek erre a szabadalmi hivatal engedélyt adott. A különböző országokban a szabadalom oltalmi ideje tizenöt év (pl. Szovjetunió, Kína), tizenhét év (pl. USA) és húsz év (pl. a nyugat-európai országok, Magyarország) között változik, vannak azonban rövidebb oltalmi idejű szabadalmak is (pl. Indiában élelmiszer- és gyógyszerszabadalmak esetén hét év), a használati 131
