F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
A kérelem a szabadalom teljes vagy részleges megsemmisítésére irányulhat. A részleges megsemmisítés célja az igény korlátozása. Sok esetben ez is elegendő a kérelmező részére, hogy célját elérje, például hogy mentesüljön a bitorlás következményeitől. A kérelem mellékletei azok a tények és bizonyítékok, amelyekre a kérelmet alapozzák. Ezek rendszerint újdonságrontó nyomtatványok, a haladás hiányát bizonyító műszaki dokumentumok. A kérelemben szerepelnie kell az ügyiratszámnak, a lajstromszámnak, a találmány címének, a szabadalmas és a kérelmező, valamint esetleges képviselőik megnevezésének, a már említett jogalapoknak, továbbá a jogalap(ok)ra és a mellékletekre alapozott részletes érvelésnek. Ha a kérelem a törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felszólítani, s ha a hiányokat nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani. A megsemmisítés közérdekű jellegéből következik azonban, hogy az OTH — ha a felhozott adatokat relevánsnak ítéli — az eljárást hivatalból lefolytatja; ugyanezt teheti a kérelem visszavonása esetén is. Előfordul, hogy egy szabadalom ellen több megsemmisítési kérelem érkezik. Ezeket az OTH együtt tárgyalja. Ha a kérelem és a mellékletek az előírásoknak megfelelnek, azokat az OTH nyilatkozattétel céljából kiadja a szabadalmasnak. A nyilatkozatot is eggyel több példányban kell beadni, mint ahány kérelmező van, és a nyilatkozat másolatát az OTH továbbítja a kérelmező(k)nek. A nyilatkozathoz a szabadalmas — érveinek alátámasztására — ugyancsak benyújthat mellékleteket, tanúvallomásokat, a kérelmező tanújához intézett kérdéseket stb. Ha újdonsághiányra alapozzák a támadást, a szabadalmasnak a saját megoldása és az emlegetett anterioritások közötti műszaki különbségeket és az azokhoz fűződő előnyös hatások meglétét kell kimutatnia, haladás hiányára alapozott támadás esetében viszont összehasonlító adatokkal, mérési eredményekkel kell bizonyítani a haladó jelleg meglétét. Az előkészítést követően a megsemmisítés kérdésében az OTH szóbeli tárgyaláson határoz. Az eljáró tanács a tárgyalásra a feleket meghívja. A tárgyalás nyilvános. A tanács határozatát zárt ülésen hozza meg. A határozat a szabadalom teljes terjedelemben való megsemmisítéséről, a szabadalom teljes terjedelemben való fenntartásáról vagy a szabadalom részbeni megsemmisítéséről (az igény korlátozásáról) intézkedhet. A megsemmisítési eljárásban felmerült költségek megtérítésére a vesztes felet kell kötelezni. A megsemmisítési eljárásban a kérelmezőnek tehát meg kell térítenie a szabadalmas költségeit, ha a kérelem nem vezetett eredményre. Ha a szabadalmat részben semmisítik meg, vagyis korlátozzák, a tanács a szabadalmi leíráshoz csatolandó kiegészítésről („addenda”) rendelkezik; ez utóbbit kinyomtatják. Mivel a megsemmisítés a bejelentés napjára visszaható érvényű, előfordulhat, hogy a megsemmisítési eljárást valamely — például fenntartási illeték be nem fizetése miatt — megszűnt szabadalom ellen indítják, hiszen annak érvényességi 120
