F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
érinti, vagy ha a szabadalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos. Az OTH-nak a szabadalmi oltalom megszűnését megállapító határozatát a bíróság kérelemre megváltoztathatja. A határozat megváltoztatását az kérheti, aki az OTH eljárásban félként részt vett (vagy az ügyész). A kérelem előterjesztésének határideje a határozatnak a féllel való közlésétől számított harmincadik nap. A kérelmet az OTH-hoz kell benyújtani, amely — ha a megváltoztatási kérelemnek saját hatáskörén belül nem ad helyt — tizenöt napon belül az ügyirattal együtt teszi át a bírósághoz; különben a bíróságnak pótlólag meg kellene kérni az ügyiratot. 2. A megsemmisítési eljárás A szabadalmazhatósági feltételek vizsgálatakor olykor nehézségek mutatkoznak; ezek főképpen az újdonság és haladás megítélése szempontjából fontos adatok feltárásával kapcsolatosak. Törvényünk a szabadalom engedélyezését — egyebek mellett — ahhoz a feltételhez köti, hogy a találmány világviszonylatban új legyen. Elméletileg tehát a szabadalomengedélyezési eljárás során fel kellene tárni az egész világon a vizsgált találmány tárgykörébe tartozó szakirodalmat, amire gyakorlatilag nincs lehetőség, egyrészt a nyelvi és információs nehézségek miatt, másrészt azért, mert a műszaki irodalom mennyisége óriásira duzzadt, és olyan nagy az átnézendő publikált szakirodalmi anyag, hogy annak teljes áttekintéséhez sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nincsenek meg. Még kevésbé van lehetőség arra, hogy valamely vizsgált találmány újdonságát érintő esetleges nyilvános gyakorlatba vételekről az OTH tudomást szerezzen. A technika állásának tökéletes feltárására tehát az OTH-nak objektíve nincs lehetősége. A szabadalom — mint árutermelői és áruforgalmazói kizárólagos jog — a tulajdonosán kívül mindenki más számára a szabadalommal védett műszaki megoldás hasznosítási akadályát jelenti. A társadalomnak azonban nem érdeke, hogy közkincsnek számító műszaki megoldások minél szélesebb körű hasznosítása akadályba ütközzék, ezért az Szt. bárki számára bármikor lehetőséget nyújt arra, hogy bármely szabadalom megsemmisítését kéije, arra hivatkozva, hogy az a törvényes feltételek hiánya miatt eleve nem lett volna engedélyezhető. A szabadalmazhatósági feltételek megítélése a megsemmisítési eljárásban ugyanolyan mércével történik, mint az engedélyezési eljárásban. Ami a leírás hiányosságaira való hivatkozást illeti, ennek alapján a támadás abban az esetben lehet eredményes, ha a leírás alapvető, tartalmi, nem pedig pusztán alaki fogyatékosságai bizonyíthatók. Ilyen alapvető hiányosság az, ha — a leírás (beleértve a rajzot is) nem alkalmas arra, hogy annak alapján a szakember a találmányt megvalósítsa; — az igényponttal definiált oltalmi kör tágabb annál, mint amit a leírás alátámaszt. 119
