F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
a tájékozódást abban a vonatkozásban, hogy milyen kizárólagossági jogok megszerzésére irányuló eljárások vannak az OTH-nál folyamatban. Ezek ismeretében az árutermelők könnyebben tudnák a jövőben beruházási és gyártási programjaikat megszervezni, az esetlegesen szükségessé váló licenciavásárlásokat betervezni, vagy a tervezett és más által feltehetően szabadalmaztatandó megoldásainak ismeretében a termékszerkezetet megváltoztatni. A bejelentő számára a halasztott vizsgálatú eljárás elsősorban olyan esetekben előnyös, amikor a bejelentés időpontjában még bizonytalan a találmány realizálhatósága. Ebben az esetben kisebb összegű illetéket kell lerónia a bejelentéskor, és az illetékkülönbözet csak a teljes vizsgálati kérelem benyújtásakor esedékes. Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy a szabadalomengedélyezéssel kapcsolatos vita az OTH-val akkorra tolódik el, amikor már esetleges prototípus, illetve üzemelő berendezés vagy üzemi használatban lévő eljárás bizonyítja a találmány szabadalmazhatóságát. A halasztott vizsgálatú eljárás az említett előnyök mellett a bejelentő számára bizonyos hátrányokat is jelenthet, ezért konkrét esetekben mindig alapos mérlegelésnek kell megelőznie azt a döntést, hogy halasztott vagy teljes vizsgálati eljárást rendelnek-e el a bejelentésre vonatkozóan. A gyors közzétételből következő gyors információ a köz számára nyilvánvalóan előnyös, nem feltétlenül kedvező azonban a bejelentő számára. Esetleges versenytársai ugyanis túlságosan hamar szerezhetnek tudomást a bejelentőnél folyó fejlesztés tárgyairól és tendenciáiról. A fejlesztési eredmények, piaci megfontolások stb. sok esetben szükségessé teszik a már bejelentett találmány titokban tartását. A halasztott vizsgálatú eljárás olyan találmányok esetében, amelyek esetleges külföldi bejelentésének a szükségessége csak a közzétételt követően derül ki, a gyors közzététel miatt hátrányos lehet. A halasztott vizsgálatú bejelentés viszonylag gyors közzététele — hacsak ki nem használják az uniós elsőbbségi évet — újdonságrontó lehet a külföldi szabadalomengedélyezési eljárásban, tehát annak sikerességét komolyan veszélyezteti. A halasztott vizsgálatú eljárásban kiadott közzétételi irat pusztán azt deklarálja, hogy a bejelentő az igénypontokkal definiált találmányra szabadalmi igényt jelentett be, és hogy a bejelentés tárgya a közzététel révén ideiglenes szabadalmi oltalom alá került. Ennek hangsúlyozására azért van szükség, mert megfelelő tájékozottság hiányában a bejelentők egy része azt hiszi, hogy a halasztott vizsgálatú eljárás önmagában is a szabadalom megszerzését eredményezheti. Az említett ideiglenes szabadalmi oltalmat azonban csak akkor lehet érvényesíteni, ha véglegessé válik, tehát a teljes vizsgálat lefolytatása és a szabadalom annak alapján való megadása után. A halasztott vizsgálatú bejelentés közzétételi határozata nem jogosít találmányi díj felvételére, bitorlási vagy díjazási per indítására stb. ugyanakkor a fenntartási illetékeket fizetni kell, a bejelentőt tehát már akkor fenntartási költség terheli, amikor a kizárólagos jogot még meg sem kapta, és annak megszerzésében nem is lehet bizonyos. Ha tehát a bejelentéskor nem kérnek teljes vizsgálatot (és a bejelentés tárgya 112
