F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
nem tartozik a külön hirdetményben részletezett, teljes vizsgálatra kötelezett műszaki megoldások körébe), az OTH automatikusan halasztott vizsgálatú eljárást rendel el a bejelentésre vonatkozóan, a teljes, illetve az utólagos vizsgálatra irányuló kérelem azonban a bejelentés napjától a közzétételéig, illetve a közzététel napjától számított negyedik év utolsó napja közötti időszakban bármikor beterjeszthető. Ha viszont akár a bejelentéskor, akár azt követően teljes, illetve utólagos vizsgálatot (utólagos vizsgálat a halasztott vizsgálatú eljárásban) kér a bejelentő, már nincs mód arra, hogy később ismét halasztott vizsgálatú eljárást folytassanak le a bejelentésre vonatkozóan. A teljes vizsgálatra, illetve az utólagos vizsgálat megindítására irányuló kérelem visszavonásának nincs jogi hatálya. Ha a halasztott vizsgálatú bejelentések utólagos vizsgálatát a bejelentés közzétételétől számított négy éven belül nem kérik, vagy hivatalból nem rendelik el, az ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik. Az utólagos vizsgálatot bárki kérelmére köteles az OTH elrendelni. E rendelkezésnek az a célja, hogy az olyan árutermelők, akiknek a tevékenységét valamely közzétett, halasztott vizsgálatú bejelentésben megfogalmazott — és a teljes vizsgálatú eljárással érvényesíthető — kizárólagos jog érinti, lehetőséget kapjanak a szabadalmaztatási eljárás meggyorsítására, és ezzel annak mielőbbi tisztázására, hogy a szóban forgó halasztott vizsgálatú bejelentés tárgya szabadalomképes-e vagy nem. Az utólagos vizsgálatot az OTH hivatalból is elrendelheti. 8. Az érdemi vizsgálat lefolytatása Az OTH intézkedései az engedélyezési eljárás során arra irányulnak, hogy a szabadalmazást gátló körülményeket feltárják; vagyis: megvizsgálja a bejelentést, lehetőleg egyidejűleg minden törvényes alaki és érdemi követelmény vonatkozásában. A vizsgálat során tapasztalt hiányosságokat, kétségbevonható állításokat, műszakilag (fizikailag) és/vagy jogilag nem egyértelmű, nem helytálló állításokat az OTH rendszerezi, és azokat a bejelentővel röviden és egyértelműen, határozat formájában közli. A határozat megjelöli a hiánypótlásra kiszabott határidőt, figyelembe véve, hogy a hiánypótlás teljesítésére, nyilatkozattételre stb., azaz szabadalmi ügyekben a fél részére legalább harminc napos határidőt kell adni. A felhívásokat magában foglaló határozat — indoklásában — részletesen ismerteti az OTH észrevételeit és azok alapjait. A tételes, tárgyi hiányosságokat példák támasztják alá. Az újdonság, a haladójelleg, a műszaki jelleg, a gyakorlati alkalmazhatóság stb. hiányának esetén pedig kifejti azokat az indokokat, amelyek alapján következtetni lehet az adott szabadalmazást gátló körülményre. Pótolható hiányosságok esetén a bejelentő mindig lehetőséget kap a hiányosságok pótlására, a hibák kijavítására, a mellékletek átdolgozására, vélelmezett hiányosságok esetén pedig a hivatali vélemény megcáfolására, a vélelem ellenkezőjének szakirodalmi vagy mérési adatokkal való bizonyítására. Az OTH a felhívásra beterjesztett átdolgozott mellékleteket és/vagy nyilatko-113
