Gazda István: Az ipari know how - OMKDK Műszaki fejlődési áttekintések 3. (Budapest, 1969)

VI. A know how-t kísérő szolgáltatások vagy szállítások

még akkor is, ha történetesen ugyanolyan kapacitású gyártást kiván az átvevőnél létesiteni, mint amekkora történetesen a know how-t átadó fél gyártó egysége. Az aiap-engineering ezzel szemben többnyire készen van, azon általában lényegesebben csak akkor kell változtatni, ha az átvevő az átadó gyártó egységétől eltérő kapacitású egységet kivan létesiteni. Ez a körülmény egyébként árnövelő tényező is lehet.

b/ Határvonal a know how és az engineering között

Gyakori probléma az, hogy a know how-ra vonatkozó dokumentációk összeolvadnak az alap-engineering keretében átadásra kerülő műszaki dokumentációkkal és igy az átvevő gyakran nem tudja, hogy hol végződik az egyik és hol kezdődik a másik. Ennek a know how vásárlásával kapcsolatban az átadó részéről általában kikötésre kerülő titoktartási kötelezett3eg /Id. VIII. fejezet/ szempontjából van jelentősége. Éppen ezért célszerű legalább az átadás-átvételi szerződésben az átadásra kerülő know how terjedelmét rögziteni és előnyös volna magukon a dokumentációkon is feltüntetni, hogy melyik kategóriába tartoznak.

A KGST országok között hatályos Általános Szállítási Feltételek /ÁSzF/ kimondják, hogy ellenkező kikötés hiányában mindenféle műszaki dokumentációt titokban keli tartani. "E rendelkezés tehat lényegileg minden átadott műszaki dokumentációt know how-vá minősit" /3/. Egyedi szerződésekben azonban gyakran mindennemű kikötés hiányzik, ami később problémákat okozhat .

Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a leendő átadó is, az üzlet reményében, az általános szokásoknak megfelelően már az ajánlat műszaki leírásában vagy rajzaiban, tehát már az esetleges szerződéskötés előtt átad bizonyos mértékű know how-t. "Szokásos ilyenkor főleg a rajzokon vagy egyéb dokumentáción, hogy az eladó /ajánlattevő/ feltüntesse azok tulajdonjogának fenntartását. ... E tulajdonjogi fenntartás nem a dokumentációra, tehat nem a papírra vonatkozik, hanem arra utal, hogy az eladó, illetve az ajánlattevő a közölt ismeretet know how-nak tekinti, és annak jogosulatlan felhasználása ellen kiván védekezni". /3/

Az ilyen jogfenntartásos dokumentációkat vitás esetben a bíróság valószinüleg know how jellegűnek fo gja értékelni, amire egy 1948-as angol birói döntésből Is következtethetünk. Eszerint* "bár a szerződés a fe-