Gazda István: Az ipari know how - OMKDK Műszaki fejlődési áttekintések 3. (Budapest, 1969)
III. A know how jellege
jogtalanul, vagy sem, bitorolja-e a szabadalmat. Ha tehát ilyen jellegű eljárásokat szabadalmaztatnak, úgy a szabadalmaztató kiteszi magát annak, hogy kioktatja a versenytársakat /hiszen a szabadalom révén a műszaki megoldás nyilvánosságra kerül/ anélkül azonban, hogy a szabadalom adta kizárólagosságból bármilyen gyakorlati haszna lenne. Éppen ezért egyre kevésbé szokásos efajta műszaki megoldások szabadalmaztatása, azokat nyilvánosságra nem hozzák, az üzem know how-ját gyarapítják. Az eljárási know how-ra példaként megemlíthetjük a nagynyomású polietilén gyártására vonatkozó eljárást, amelynél a teljes eljárás - mint olyan - know how-t képez. Ennek egyik oka az, hogy az alkalmazott mintegy 1000 atmoszférás nyomás különleges technológia kialakítását tette szükségessé, ahol szerepet játszik a nyersanyag tisztaságától, az alkalmazott katalizároktól kezdve a folyamat majd minden részlete. Ezenkívül a különféle sajátságu végtermék gyártása külön tudást igényel. Más eljárásoknál csupán annak egyes részletei képeznek know how-t, vegyi eljárásoknál gyakran a nyomás, hőfok, katalizátor, áramlási viszonyok, stb. d/ Üzemeltetési /üzemviteli/ know how Ez a fajta know how nem egészen azonos az előző pontban megemlített eljárási know how-val. Ide sorolhatjuk ugyanis azokat a tipikusan apró fogásokat, amelyek egy ismert, vagy kevésbé ismert eljárás folyamatos üzemü viteléhez kellenek oly esetekben, ha a gyártás nincs teljesen automatizálva. Ezek a fogások nem az eljárás mikéntjére vonatkoznak tehát, hanem az üzemvitelre, pl. arra, hogy üzemhiba elkerülésére milyen lépéseket tegyünk, vagy ha az mégis bekövetkezik, hogyan hárítsuk el azt. Ilyen ismereteket csak tapasztalat utján lehet szerezni, de azokkal minden jó művezető rendelkezhet. Ha viszont ez a tudás, a know how hiányzik, úgy e hiány jelentős károkat okozhat. így pl. ha egy alsó kifolyó nyilassal ellátott edényben melegítéssel oly vegyi reakciót játszatunk le, amelynek lejátszódásával létrejövő termék lehűlés révén irreverzibilisen megszilárdul, és a normál üzemvitel mellett ezt a még meg nem szilárdult terméket az alsó kifolyónyiláshoz csatlakozó fütött vezetéken keresztül kell eltávolitanunk, ug^ nyilvánvaló, hogy a fütött vezeték fűtésének meghibásodása esetén az anyag 48
