Gazda István: Az ipari know how - OMKDK Műszaki fejlődési áttekintések 3. (Budapest, 1969)
III. A know how jellege
e vezetékbe "befagy”. Ha ilyen üzemiliba fellépne, úgy hiba lenne a reakciós edény fűtését is leállítani, minthogy ezáltal az edényben magában fagyna be, szilárdulna meg az anyag, hanem az edény kifolyónyilása és a meghibásodott fűtésű vezeték közötti csatlakozást kell sürgősen kibontanunk, és a nyilas alá pl* egy fahordót kell helyeznünk a kifolyó termék felfogására, mert ez esetben esetleg kárba vész a reakció termékének egy része ugyan /egy másik részét megmenthetjük/, de semmiképpen sem tesszük hosszú időre üzemképtelenné magát a reakciós edényt az anyag irreverzibilis befagyása révén /ami sajnos a gyakorlatban előfordult/, Hasonlóképpen üzemeltetési know how-t képez az a tudás, tapasztalat, amellyel optimálisan,, vagy kis selejt %-kal tudunk termelni, stbl Nem vitás, hogy az emiitett üzemeltetési tudás, know how bármely ipari területen milliókat jelenthet, igy értéke is jelentős lehet. íz; ilyesfajta know how egyébként tipikusan betanulással és nem dokumentációk révén sajátítható el és éppen az ilyesfajta ismeretek elsajátitását célozzák az egyes know-how-licenciaszerződésekkel kapcsolatos betanulási megállapodások. e/ Anvagösszetételi /récéntúra/ know how Az ide vonatkozó know how eltérő a'7 eljárási, technológiai know how-tól, bár gyakran csupán csak együttesen adnak teljes tudást, know how-t, Néha ugyanis a lényeg inkább magában a recepturában van, néha viszont inkább az eljárási lépésekben, a technológiában. A receptuxák egy része természetesen nem képez know how-t* Egy csapágyfém összetétele pl. egyszerű vegyi analízissel megállapítható, a vonatkozó összetétel tehát bárki számára hozzáférhető, aki ezt az analízist elvégzi, igy az nem képez know how-t. Ha azonban az anyagösszetétel egyszerű vegyi analízissel sem állapítható a készterméken meg, úgy anyagösszetételi know how-val állunk szemben. Gyakori ez akkor, ha a receptura szerinti komponensek oly vegyi átalakuláson mentek át, amelyek nem könnyen rekonstruálhatók, ilyen pl. a műanyagok jelentős része. Az ilyesfajta recepteket nem szokás szabadalmaztatni, hiszen ezáltal nyilvánosságra kerülnének anélkül, hogy a szabadalom bitorlóira a bitorlás rábizonyítható lenne, a recepteket általában titokban tartják. Klasszikus példája a receptura know how-nak a közismert Coca Cola összetétele, de ennél iparilag sokkal 49
