Gazda István: Az ipari know how - OMKDK Műszaki fejlődési áttekintések 3. (Budapest, 1969)
III. A know how jellege
Ki kell emelnünk, hogy egy célszerű megoldás megtalálásához olyan jó gondolatok kellenek, amelyeket sehol sem oktatnak, ilyen trudásxa csak tapasztalatok alapján lehet szert tenni, vagy - ha erre idő és anyagi eszközök rendelkezésre állnának, ami általában csak ritkán fordul elő - úgy hosszas kísérletezéssel szintén célt lehetne érni. Éppen ezért többnyire értékes az a tervezési know how, ami az optimális megoldás megtalálását hosszú kísérletezés nélkül is lenetővé teszi. Egyes esetekben, pl. nyomás alatti edény, reaktor tervezésénél, vagy pl. az üzemvitel optimalizálásánál ma mér igyekeznek a tervezői tapasztalatot bizonyos mértékig számitógéppel helyettesíteni, de persze ilyenkor a számitógépbe betáplálandó egyenlet felállításához szükséges a tapasztalati know how. A tervezői know how egyes részlettervek eseteoen is szükséges. Azt, hogy mennyi gyakorlati tapasztalat szükséges pl. egy vegyi üzem csőtervének, vagy elektromos tervének elkészítéséhez, csak az tudhatja, aki ilyen tervezést és az azzal kapcsolatos vitákat végigálte. Vehetünk azonban egészen más jellegű példákat is. így pl. megfelelő know how jellegű tapasztalat szükséges ahhoz, hogy eldöntsük, hogy egy 2 kenőfejes bevonóberendezés esetében az ismert kenőfejfajták közül melyiket alkalmazzuk, vagy hogy adott műszaki folyamathoz egyen- vagy ellenáramú mozgást tervezzünk, vagy hogy egy adott berendezést közvetlen vagy közvetett fűtésre alakítsunk ki, stb. A műszaki élet számos területén jelentkezik tehát a tervezői know how. A tervezői know how-val kapcsolatban annyit azonban meg kell még jegyeznünk, hogy az nem mindig válik el élesen a konstrukciós know how-tól7 sót azzal gyakran össze is olvad. c/ Eljárási kaow.how Az eljárási , vagy másképpen technológiai know how az, ami a köztudatban know how-ként él. Valóban a know how legismertebb területe, ide sorolható a know how-k jelentős része. Az egyes eljárási fogasok, vagy ezek sorozata,sőt néha a teljes eljárás ugyanis tipikusan olyan, hogy nagy részüket nem érdemes szabadalmaztatni, mert azok alkalmazása a végtermékről meg nem állapítható, és igv az sem állapítható meg, hogy más az esetleges szabadalom szerinti eljárást alkalmazza-e 47
