Gazda István: Az ipari know how - OMKDK Műszaki fejlődési áttekintések 3. (Budapest, 1969)

III. A know how jellege

Know how lehet pl. különféle fajsúlyú folyadékod­hoz a vezérlőberendezésben pl. más-más ellenállás be­iktatása. Hasonlóképpen know how-t képezhet az a tudás, hogy miképpen kell a szintmérőt különböző folyadékok­hoz beállítani /pl. milyen magasra kell állítani/ ah­hoz, hogy optimális vezérlés legyen elérhető. Lehet azonban know how jellegű megoldásokat ta­lálni nemcsak a vezérlőberendezéssel, hanem magával az edénnyel kapcsolatban is. így pl. különböző folyadékok nem viselkednek egyformán /gondoljunk pl. habzó folya­dékokra/, igy előnyös lehet egy-egy folyadékhoz az edény alját különlegesen kiképezni. E kiképzés mi­kéntje képezhet know how-t, különösen, ha oly ismere­tek birtokában vagyunk, hogy különböző folyadékokhoz milyen alak kiképzése a legelőnyösebb. Hasonlóképpen^ komoly gyakorlati tapasztalat alapján alakul csak ki az a tudás, hogy az egyes folyadékokhoz, i*l. a ve­lük az edényben esetleg végzendő műveletekhez milyen alakú, kiképzésű keverőt alkalmazzunk, stb. Az ismertetett példákból is látható, hogy nemcsak a gyártási eljárás képezhet know how-t, hanem egyéb jellegű műszaki megoldások is. Ha know how-t annak jellege szerint kívánjuk csoportosítani, úgy alapve­tően öt csoportot különböztethetünk meg /ezeket az alábbi 2. a-e/ pontok alatt tárgyaljuk/. Elöljáróban még annyit kell megjegyeznünk, hogy gyakran az egyes csoportok átfedik egymást. 2. A know how csoportosítása a műszaki megoldások jellege szerint a/ Konstrukciós knpy T}ow Az 1. alatti edénypélda esetében kitűnt, hogy az azzal kapcsolatos egyes ismeretek know how-t képez­hetnek. Ezek közül az edény alakjanak, vagy a keverő alakjának a különféle folyadékok esetében történő gya­korlati tapasztalatok alapján való különféle kialakítá­sának ismerete konstrukciós-nak nevezhető know how-t képezhet. Hogy a know how jelleg ilyen esetekre mennyi­re fennáll, arra gyakorlati példaként egy fotóüzem "konyhá"-nak nevezett fotóemulzió előállító üzemrészét lehet felhozni, aholis egyáltalában nem közömbös egy­­~egy edény fenekének laposabb, vagy domborubb volta, általában az edény alakja /hosszú keskeny, vagy ala­csonyabb szélesebb edény/, a keverő lapátjának kikép-44

Next

/
Thumbnails
Contents