Gazda István: Az ipari know how - OMKDK Műszaki fejlődési áttekintések 3. (Budapest, 1969)

I. A gazdasági élet elemzése különös tekintettel a szabadalmak és az ipari know how jelentőségének jelenlegi irányzataira

Ha az I-IV. táblázatokat még tovább ki vaujuk pontosítani, úgy meg kell jegyeznünk, bogy a bejelentések, ill. szabadalmak számának megadásánál nyilván figyelmen kivül maradt az a körülmény, bogy sok külföldi eredetű, tebát nem az ÜSA-ban kidolgozásra került szabadalmi bejelentés, ill. ezekre megadott szabadalom van /kb. 20-25%/, amelynek aránya az USA eredetű szabadalmakhoz képest nyilván szintén változó é3 amely az USA eredetű szabadalmak számának relativ csökkenését még inkább növelhetik.

Úgy véljük, hogy a fentebb közölt adatok egymagákban is bizonyítják azt a tényt, hogy a szabadalmak jelentősége, ill. "értéke” csökken, hiszen a természetes az volna, ha számuk a kutatási és fejlesztési költségek, ill. szervezet növekedéséből is lemérhető fejlesztéssel legalábbis valamelyes arányosan nőne, de 1egaláobis abszolút számuk lényegesen nőveke lne, márpedig nem ez a helyzet.

b/ A szabadalmi rendszer fenntartás kérdésének vitá.ia /6/

Az előzőekben közölt meglepő adatok mellet a szabadalmak jelentősége és "értéke" csökkenésére jellemzők azok a viták is, amelyek éppen az USA-ban a szabadalmi rendszer fenntartása körül az 50-es években folytak. E viták alapját az amerikai hivatalos szervek felkérésére készült tanulmányok képezték, amelyek "szerzői között három különböző irányzat különböztethető meg: a szabadalmi rendszer mellett, a szabadalmi rendszer ellen állástfoglaló irányzaton kivül megtalálható a semleges álláspont is, amely szerint a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, hogy a szabadalmi rendszer hasznos-e, vagy káros" /6/. Az első irányzatot G.E. Frost, a szabadalmakat ellenző irányzatot S. Melman, míg a semlegesét F. Machlup képviselte.

Frost szerint a kapitalista gazdasági életben a kutató és fejlesztő munka terén folyó verseny jelentős részben a szabadalmi intézménynek tulajdonítható, és véleménye szerint a szabadalmak révén a versenytársak arra kényszerülnek, hogy a szabadalmazott termékkel egyenértékű, de attól eltérő terméket hozzanak létre. Szerinte e tevékenységre, vagyis megkerülési megoldások kidolgozására legalább ugyanolyan energiát fordítanak, mint amit a megkerülendő szabadalom kidolgozására annak idején fordítottak.

24