Gazda István: Az ipari know how - OMKDK Műszaki fejlődési áttekintések 3. (Budapest, 1969)
I. A gazdasági élet elemzése különös tekintettel a szabadalmak és az ipari know how jelentőségének jelenlegi irányzataira
Prost szerint a szabadalmak a fejlesztési versenyt egyrészt azzal befolyásolják, hogy védett piacot és ezzel együtt a ráfordításokat megtérítő hasznot biztosítanak, másrészt lehetővé teszik uj vállalatok betörését a piacra, végül, de nem utolsósorban a különböző szabadalmak birtokában lévő versenytársakat azzal ösztönzik további fejlesztésre, hogy állandóan fejük felett van egy, az eredeti szabadalom megkerülésével, vagy ettől függetlenül a versenytárs által kidolgozásra kerülő uj, sőt jobb műszaki megoldás veszélye. és ezzel együtt saját megoldásuk elavulásának veszélye. Prost véleménye szerint a szabadalmi intézmény eltörlése szükségszerűen magával hozná az uj műszaki eredmények titokbantartását, ami a kutatás lelassulásához vezetne. Ezenkivül megvizsgálja a szabadalmi intézmény, és az un. Antitrust Law /Kartelltilalmi Törvény/ esetleges ellentmondásával kapcsolatos érveket, és lényegileg azt állapítja meg, hogy a szabadalmi intézmény ezzel a törvénnyel nincsen ellentétben. /*/ A szabadalmi intézményt ellenző MeImán abból indul ki, hogy a szabadalmi intézmény létjogosultságának előfeltétele egyfelől az, hogy meg lehet-e az uj műszaki megoldás alkotóját vagy alkotóit határozni, másfelől, hogy a szabadalom révén szerzett kizárólagossági jog az alkotóknak biztosit-e a további alkotó munkára kellő mértékű anyagi ösztönzést. Ezekután megvizsgálta a műszaki tudás létrejötte feltételeit és azt, hogy a szabadalom intézményének van-e hatása a tudomány előbbrevltelére. Megállapításai szerint a szabadalmi rendszer legfeljebb az uj ismeretek alkalmazását, nem pedig azok létrejöttét /vagyis az alapkutatást/ ösztönzi. A klaszszikus feltaláló tipus szükségszerűen kipusztulóban van, minthogy a mai kutatás nem egyetlen szakemberen, hanan sok szakember együttműködésén alapszik, és ezért a szabadalmi intézmény, amely a feltaláló jutalmazására volt hivatott, alkalmatlanná válik e szerepre. A kutatással, fejlesztéssel foglalkozók döntő többsége amugyis alkalmazott, akik az eltöltött munkaidő után kapják bérüket, a kutatóintézetek egy része pedig nem dolgozik haszonra, és ezek nem is szabadalmaztatnak. A 757 Bővebbet e kérdésről ld. /6/. 25
