Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
V. Szerzői jogbitorlás
alperesi mii egybevetése után egyértelmű, hogy az alperesi mű egyes fejezeteiben a felperesi kézirattal részben szószerinti, részben kisebb - többnyire inkább stiláris jellegű - változtatásokkal azonos szövegrészek találhatók. A szövegegyezőségeken túlmenően bizonyos szerkezeti hasonlóságra utalnak a két mű egyező, hasonló címei is. Mivel a felperesi kézirat lényegében - a jelen pert érintő részében csaknem azonos szövegű a "Gyurka!..." című (fénymásolatban csatolt, a Fradi Híradóban megjelent) melléklettel, a kézirattal kapcsolatban tett megállapítások értelemszerűen erre is vonatkoznak. A rendelkezésre állt szövegek egybevetése után a felperesi kézirat nem tekinthető olyannak, amit az alperes csupán csak forrásanyagként használt fel. Mind a szöveg átvételek jellege és mértéke, mind az eredeti felperesi mű felépítésének, szerkezetének nagymérvű átvétele arra utal, hogy forrásanyagot meghaladó átvétel történt. Ezt a megállapítást nem érinti az a körülmény, hogy az alperesi mű más fejezeteiben, illetőleg annak összefüggő szövegrészeiben ilyen jellegű felhasználások nem találhatók. Az alperes a szakvéleményre észrevételeket nem tett. A lefolytatott bizonyítás eredménye alapján a Fővárosi Bíróság a felperes keresetét nagyrészt helytállónak találta. Az 1969. évi III. törvény a szerzői jogról (Szjt.) 4.§ (1) bekezdése értelmében a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. Az (Szjt.) 5.§ (2) bekezdése értelmében, ha a közös mű önálló részekre szétválasztható, a társszerzőket az egyes részekre önálló szerzői jog illeti meg. Önálló részekre szétválasztható a közös mű, ha a részek egymástól elkülöníthetők, és önállóan is felhasználhatók. [4/1978. (XI.7.) KM.sz. rendelettel módosított 9/1969.(XI.29.) MM.sz. rendelet 3/A.§]. Az (Szjt.) 9.§ (1) bekezdése értelmében a szerzőt megilleti a jog, hogy művén szerzőként feltüntessék: a mű részletének átvétele, a mű idézése vagy ismertetése esetén is a szerzőt meg kell jelölni. Az Szjt. 10.§ értelmében a szerző személyéhez fűződő jogát sérti művének minden jogosulatlan megváltoztatása vagy felhasználása. Az (Szjt.) 13. § (3) bekezdése értelmében a szerzőt a mű felhasználása ellenében díjazás illeti meg. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. A felperes tagadásával szemben az alperes nem bizonyította, hogy a felperes a díjazás iránti igényéről lemondott volna, azt pedig az alperes sem állította, hogy a felperes mint szerző nevének feltüntetése mellőzését kérte volna. Az (Szjt.) 12.§ (1) bekezdése értelmében ugyanis a személyhez fűződő jogok másra nem ruházhatók át, és róluk a szerző nem mondhat le. 98
