Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)

V. Szerzői jogbitorlás

Bizonyítást nyert, hogy az alperes a felperes kéziratát lényegében változtatás nélkül, teljes egészében, címének megváltoztatásával, saját neve alatt jelenttette meg, "Üllői úti kapufák" című könyvében. Az alcím önmagában félreérthető és nem tartalmaz utalást arra, hogy a könyv mely fejezeteinek a szerzőié a felperes, és nem az alperes.

Az alperes ezzel a felperes személyéhez fűződő jogait megsértette. Az (Szjt.) 52.§ (1) bekezdése alapján ezért jogos az a felperesi igény, amelyben kérte jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a további jogsértéstől való eltiltást, a megfelelő módon adandó elégtételt a jogsértő költségére.

Az (Szjt.) 43.§ (1) bekezdése alapján a mű jogosulatlan felhasználása esetén a szerzőt megilleti a jogszerű felhasználás fejében járó díj. A kézirat és a mű egybevetése után a Fővárosi Bíróság úgy találta, hogy a felperes munkájával, annak sporttörténeti értékével a szerző személyére tekintettel

100.000,- Ft díjazás áll arányban. Ez a díjazás a kárigény rendezését is magában foglalja. Jelen esetben nem alkalmazható a módosított 1 1970. (11.29.) MM.sz. rendelet díjskálája, miután az alperes nem kiadó, hanem jogellenesen magát szerzőként feltüntetve kötött kiadói szerződést a Kiadó Vállalattal. A szerzői jogdíjat ezért a Fővárosi Bíróság - Figyelemmel az (Szjt.) 3.^-ára - az összes körülmény mérlegelésével állapította meg oly mértékben, hogy azzal a felperesnek kártérítés címén támasztott igénye is rendezve legyen. Az (Szjt.) 52.§ (2) bekezdése értelmében a kártérítést a polgári jogi felelősség szabályai szerint kell megállapítani. A kár mértéke pontosan nem volt kiszámítható. A Ptk. 359.§ (1) bekezdése értelmében, ha a kár mértéke - akárcsak részben - pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű kártérítésre kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. A Ptk. 360.£ (1) bekezdése értelmében a kártérítés károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. A megítélt összeg után tehát a Ptk. 301,§ (1) bekezdése alapján jár a késedelmi kamat is.

A Fővárosi Bíróság megállapította továbbá a felperes szerzőségét az általa írt fejezetekben, és az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint a nyilvános elégtétel adásának az a megfelelő módja, hogy a felperes nyerien jogot arra. hogy a sajtóban az alperes költségére a helyreigazító nyilatkozatot közzétehesse. Ennek szövegét az ítélet rendelkező része tartalmazza.

.Az (Szjt.) 53.(2) bekezdése értelmében ha a jogsértés a felhasználónak felróható, a szerzőt megillető díjon és kártérítésen felül a szerzői díjnak megfelelő összeget bírságként is meg kell ítélni.

99