Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
V. Szerzői jogbitorlás
feltüntetésével, és nem az általa megadott címen jelent meg. Dr. Sz. ekkor megkereste az alperest, aki azt közölte vele, hogy 50.000.-Ft-ot helyezett letétbe a felperes javára, majd később arra az álláspontra helyezkedett, hogy nincs tanozása, men a binokában van felperesnek az a levele, amelyben a szerzői jogdíjról az alperes javára lemondott. A kérdés békés rendezése elől az alperes elzárkózott, ezért a felperes 1990. febniár 19-én benyújtott keresetével kérte a szerzői jogi törvény előírásai szerinti elégtételt. Kérte, hogy a Fővárosi Bíróság az 1969. évi III. törvény (Szjt.) 52.§ és 53.§ alapján állapítsa meg, hogy V.K. "Üllői úti kapufák" cím alatt megjelent könyvének szerzője a felperes; a könyv megjelentetésével az alperes a szerzői jogait megsértette. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, a sajtóban megfelelő nyilatkozat közzétételére. Kérte a fellelhető példányoknak alperes költségére való megsemmisítését elrendelni, továbbá a szerzői jogdíj megítélését, valamint 400.000,- Ft kártérítést. A Fővárosi Bíróság több alkalommal szólította fel az alperest érdemi védekezésének előterjesztésére, amelyet alperes végül is 1990. május 3-án nyújtott be. Védekezése szerint a felperes feltehetően idős kora miatt nem emlékszik arra, hogy mi történt. A felperestől átvett kézirat kiadásra nem volt alkalmas, legfeljebb nyersanyag értékű, és ezt személyes találkozása alkalmával közölte is felperessel. Elismerte, hogy a felperes ekkor is ragaszkodott hozzá, hogy az általa írt anyag változatlan maradjon, amit meg is ígért. Telefonon többször beszélt a felperessel, felperes megbízottja idehaza dr. Sz.J. volt, es a felperes hozzáirányította. Dr. Sz.-szel gyakori volt a kapcsolata, de sem ő, sem a felperes soha nem említette, hogy bármilyen anyagi igénye volna. Ezért a felperes anyagi követeléseit "nevetségesnek és jogtalannak tartja". Honoráriuma igen szerény volt, az akkori könyvekhez viszonyítva, mert "inkább kedvelésnek és felhajtásnak, mint üzletnek tekintettem ezt a munkát". Ez a szerény honorárium nem vitatottan 100.000,- Ft volt. Az alperes június 6-i, szeptember 10-1 majd 1991. január 21-i tárgyalásokon szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, külföldi kiküldetésére hivatkozással kimentette magát. A felperes tagadta, hogy jogairól lemondott volna, dr. Sz. - tanúvallomása során - előadta, hogy ilyen lemondó nyilatkozatot az alperes neki nem mutatott. Ilyen a Bírósághoz nem lett becsatolva. A Fővárosi Bíróság szakvélemény adása végett a Szerzői Jogi Szakértő Testületet kereste meg. A Szakértő Testület az alperes által írt könyv és a becsatolt - a felperes által saját kezűleg írt - "Rongylabdával kezdtem" című 73 oldalas kézirat összehasonlitása útján megállapította: a kézirat és az 97