Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
I. Oltalom alatt álló mű
igényt. A felperes fellebbezési álláspontja téves, mert egy tevékenység eredményeként létrejött írásmű attól még nem válik szerzői jogi védelem alatt álló alkotássá, hogy azt a felhasználó korábban még nem ismerte vagy nem alkalmazta. Ezen a jogcímen tehát az elsőfokú bíróság a keresetet helytállóan utasította el. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a szerzői jogszabályi feltételek hiányában nem vizsgálta azt, hogy a felperest egyéb jogcímen nem illeti-e meg díjazás. A Bíróság a Pp. 3.§-ának (1) bekezdése értelmében a fél által előadott kérelmet nem alakszerű megjelölése, hanem tartalma szerint veszi figyelembe. Kifejezett, ezzel ellentétes felperesi jognyilatkozat hiányában ezért a bíróságnak az előterjesztett kereset elbírálása során vizsgálnia kell azt, hogy más jogcímen a felperest megilletie az általa érvényesített követelés, vagy annak egy része. A felperes által előadott és az alperes által nem vitatott tényállás szerint a felperes a városi televízió felhívása alapján jelentkezett műsortervével, azt elkészítette és az alperes képviselőinek átadta, akik azt elfogadták, a felperesnek átdolgozásra ismételten visszaadták, illetve a felperest egy szerkesztőségi ülésre is meghívták, majd az így elkészült anyagot birtokukban tartották. A fentiekből megállapíthatóan a peres felek között a Ptk. 474.§-ának (1) bekezdése szerint minősülő megbízási szerződés jött létre. Az adott ügy ellátására létrejött megbízáshoz jogszabály alakszerűséget nem ír elő. A létrejött megbízási szerződés teljesítése érdekében járt el a felperes az alperessel egyeztetett szempontok szerint. A Ptk. 478.§-ának (1) bekezdése értelmében a megbízó díj fizetésére köteles, kivéve, ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. A (2) bekezdés szerint a megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. Adat sem merült fel arra a perben, hogy a felperes megbízotti eljárását ingyenesen vállalta, ezért az alperes köteles a felperes megbízotti eljárását díjazni. Annak sincs ügydöntő jelentősége a díjazási kötelezettség fennállása szempontjából, hogy az alperes felhasználta-e, milyen körben vagy milyen mélységig a felperes programtervezetét, illetve forgatókönyvét. A Legfelsőbb Bíróság a megbízási díj összegét a felperes által nyújtott szolgáltatás terjedelmét a felperes által végzett munka időigényességére, a Szakértő Testület által mérlegelt szempontokat is figyelembevéve, a Pp. 206.si-ának (3) bekezdése alapján, az összes körülmény mérlegelésével határozta meg 40.000.- forintban és ennek megfelelően marasztalta az alperest. 27
