Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
I. Oltalom alatt álló mű
alkotásokhoz fűződő szerzői jogi védelem a tervezőt illeti meg, a tervező pedig nem a felperes volt. A felperesi kereset az alábbiak szerint alapos. A Ptk. 75.§-a védi a személyhez fűződő jogokat. Az 1969. évi III. törvény (Szjt) l.§-a kimondja, hogy a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. A 9/1969. MM. számú rendelet (Szjtv.) l.§-a szerint szerzői jogi védelem alá tartoznak különösen az iparművészeti alkotások és azok tervei. Azt, hogy megfelelő művészi színvonalú-e, elén-e a perbeli műalkotás azt a színvonalat, amely már szerzői jogvédelem alá esik, a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleménye egyértelműen megállapította. E szerint a felperes által készített sárgaréz-öntvényekből és csövekből elkészült lépcsőkorlát szerzői jogvédelem alatt álló iparművészeti alkotásnak tekintendő. Rámutatott az Eljáró Tanács arra, hogy az iparművész munkáját a kivitelező színvonala emeli művészetté. A konkrét esetben a kivitelező iparművésznek újra kellett fogalmazni, és a gyakorlatnak megfelelően áttervezni a feladatot. Egyértelmű volt tehát, hogy a szerzői jogvédelem a perbeli esetben fennáll. Az Szjt. 27.§-a szennt a felhasználási szerződést, ha a jogszabály másként nem rendelkezik, írásban kell megkötni. A felhasználási szerződés feltételeit a felek állapítják meg az Szjt. 26.§ (1) bekezdése szerint, a (2) bekezdés szerint a szerző hátrányára nem lehet eltérni a törvény olyan szabályától, amely a szerző érdekének védelmét szolgálja. Nem vitás, hogy a felhasználási szerződést nem kötötték a felek írásban, holott a 9/1970.(VI.25.) MM. sz. rendelet az iparművészeti és ipari tervező művészi alkotások felhasználási szerződésének feltételeiről, és szerzői díjáról rendelkező szabálya szerint a szerződést írásba kell foglalni. A hasznosítási szerződés, a felhasználási szerződés tehát érvénytelen, ez azonban nem jelenti azt, hogy azt követően nem a szerzői jog szabályait, hanem a vállalkozási szerződés szabályait kellene alkalmazni, mert önmagában az érvénytelenség azt vonja maga után, hogy az eredeti állapotot kellene helyreállítani amennyiben ez lehetséges lenne, amennyiben pedig nem lehetséges, a megfelelő díjat megállapítani. A Bíróság beszerezte a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményét, amely megállapította, hogy a képző- és iparművészeti lektorátus állásfoglalásában foglaltak elfogadhatók, a felperes által nyújtott teljesítményre tekintettel a felperes által felszámított szerzői díj összege reális. A Bíróság a fentebb elfoglalt jogi álláspontja alapján kötelezte az alperest a hátralékos 602.447,- Ft, ezen összegnek 1989. december 5-től járó 20%-os kamatának a megfizetésére (Ptk. 301.§) valamint a Pp. 78.§. (1) bekezdése 20
