Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
I. Oltalom alatt álló mű
alapján a lerótt illetékből, és a felmerült ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére. Az alperes hivatkozott arra, hogy az Szjt. 44.§ (1) bekezdése szerint az építészeti alkotásokhoz fűződő jog a tervezőt illeti. A perbeli esetben nem építészeti alkotásról, hanem iparművészeti alkotásról volt szó, így ez a jogszabályhely a perbeli esetben nem alkalmazható. Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett. A felperes fellebbezésében a perköltség összegének a felemelését kérte, 113.299,- Ft-ra. Arra hivatkozott, hogy a helyi bíróság előtti eljárásban felmerült szakértői díjat és fellebbezési költséget valamint 1.600,- Ft szakértői díjat és 32.000,- Ft a felperes és jogi képviselője részéről felmerült utazási költséget az elsőfokú bíróság nem vett figyelembe. A felperes fellebbezése részben alapos. Az alperes fellebbezése alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperes által fizetendő elsőfokú perköltség összegét 86.800,(Nyolcvanhatezer-nyolcszáz) Ft-ra felemelte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek az őt képviselő ügyvéd kezeihez 15.630,- (Tizenötezer-hatszázharminc) Ft másodfokú részperköltséget. .Az elsőfokú bíróság a per főtárgya tekintetében a tényállást helyesen állapította meg és érdemben is helyes döntést hozott. Annak indokaival az alábbi kiegészítéssel a Legfelsőbb Bíróság is egyetért. Téves az alperesnek azon álláspontja, hogy egy szerzői jogi védelem alá eső alkotás után járó díj jellege attól függ, hogy a megrendelő és a szerző ebben miként állapodik meg. Hogy egy mú szerzői jogi védelem alá esik-e vagy sem. azt kizárólag az alkotás jellege dönti el. A perbeli esetben e szakkérdés megítélésében kompetens Szerzői Jogi Szakértő Testület véleménye az egyedül elfogadható és irányadó. Az IMSZI szakvéleménye e kérdésben azért nem döntő, mert a műszaki szakértő egy mú műszaki jellege tekintetében nyilváníthat csak szakmai véleményt. Annak művészi megítélése már meghaladja szakértői kompetenciája körét. A szerzői jogi védelem alá eső alkotás jellegén az sem változtathat, hogy a megrendelő és a felhasználó az erre vonatkozó szerződés kötésekor a jogszabály által előírt alakszerűséget megtartja-e. A szóban kötött szerződés tárgya szerint akkor is szerzői jogi felhasználási szerződésnek minősül, ha az alakszerűség megsértése miatt e szerződésre egyébként az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni. AJckor is szerzői jogi felhasználói szerződés az ilyen 21
