Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
IX. Rokonjogok
szerint a mű jogosulatlan felhasználása esetén a szerzőt megilleti a jogszerű felhasználás fejében járó díj. A felperes a perben állította, hogy az alperes a szerzői jogvédelem alatt álló 1993. évben készített térképet jogosulatlanul felhasználta, azt lemásolva alkotta azt meg az 1993-ban kiadott perbeli térképet. Az alperes állította a perben, hogy szerzői jogsértést nem követett el, az állami alaptérkép, valamint a felperes 1976-ban kiadott és szerzői jogvédelem alatt már nem álló térképe alapján készítette el a perbeli térképet. A perben vizsgálni kellett azt, hogy az alperesek a perbeli térkép elkészítésével és nyilvánosságra hozatalával felhasználták-e a felperesi térképet, a jogsértő azonosság megállapítható-e. A jogosulatlan felhasználás megállapításához különleges szakértelem szükséges, amelyet a Bíróság a perben szakértői vélemény beszerzésével kísérelt meg tisztázni. Dr. K.I. személyes előadása szerint az 1976. évi - szerzői jogvédelem alatt már nem álló - felperesi térkép alapján az alperesi térkép elkészíthető volt, itt azonban döntő az, hogy az időközben bekövetkezett változásokat megfelelően kell átvezetni. A szakértő tehát nem zárta ki azt, hogy az 1976. évi térkép felhasználásával az alperesi térkép elkészíthető volt. A Szerzői Jogi Testület egyértelműen foglalt állást abban a tekintetben, hogy a szerzői rokonjogi védelem szempontjából az alperes által kiadott térkép nem tekinthető a felperes által kiadott térképek másolásának. A szakértői felülvélemény megjelölt számos azonossági pontot a felperes 1991. évi és az alperes 1993. évi térképe között, döntő súllyal értékelve a méretazonosságot is. Ugyanakkor maga a felülvélemény rögzítette, hogy az 1976-os és 1991-es térkép méretaránya azonos, s a felperes maga is az 1976. évi térkép alapján készítette az 1991. évben kiadott térképet. Az alperesi térkép készítéséhez használt film, és az 1976. évi térkép egymásra helyezésével szemléltette - ezáltal a Bíróság számára is érzékelhetővé tette -, hogy a -feliilvéleményben megjelölt azonossági pontok az 1976. évi térképen is megtalálhatók voltak jórészt, míg az ún. Vépi út az állami alaptérképről megállapítható és adaptálható volt. 186
