Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)

VI. Szabad felhasználás

hogy a képzőművészeti művek egyes részleteinek az Szjt. 17. §-a szerinti idézést a TV nem teszi lehetővé, mert azok részletekben nem vehetők át, ez a mű megcsonkítását jelentené, tehát a változtatás tilalmába (Szjt. 12. § (3) bekezdése) ütköznék. Az adott esetben képzőművészet körébe tartozó művekről van szó, a felperes és az I. r. alperes pedig nem csupán azonos műfajban (grafika) dolgoztak, hanem teljes azonos ágazatban is, mert mindketten karikatúrát alkottak.

Ügydöntő volt tehát a perben az, hogy az I. r. alperes műve a felperes műve átdolgozásnak tekinthető-e vagy pedig abból egyes részleteket vett-e át jogellenesen. A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleménye és a periratokhoz csatolt rajzok alapján megállapítható, hogy az alperes részéről nem átdolgozás vagy egyes részletek tiltott átvétele történt, hanem önálló művet alkotott.

Az új mű megalkotósa nem áll ellentétben azzal, hogy a szerzőre művének megalkoSsánál a már megalkotott műalkotosok hatást gyakorolnak. Ez az adott esetben is megállapítható volt. A szerzői jog ismertetett, a szabad felhasználást korlátozó szabályai ezt kizárni nem kívánják, és egyik szerzőnek sem kívánnak kizárólagos jogot biztosítani valamely témára vonatkozóan.

A szakértői testület 16. sorszámú szakvéleményében kiemelt az a körülmény, hogy a felperes rajzával szemben a II. r. alperes az ábrázolt személyt sajátos környezetbe helyezte — a két arckép azonosságának a bizonyítottsága esetén — nem zárhatta volna ki az átdolgozás megállapíthatóságát. Éppen ezért ügydöntő az, hogy az alperes karikatúrájában szereplő arckép önmagában is önálló, a felperesétől különböző alkotás.

94