Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)
V. A szerzői jog megsértése
2. Szakkönyvek részleteinek közlése időszaki lapban Megkeresés büntető eljárásban Ha az újságíró szakkönyvek részleteit a saját neve alatt közli, az nem idézés, hanem jogbitorlás. A Bp., V. kér. Rendőrkapitányság megkereste az SzJSzT-t szakértői vélemény adására. Az eljáró tanács egyhangúlag az alábbi szakértői véleményt alakította ki: A tanács álláspontja szerint szerzői jogilag sérelmesnek minősül a gyanúsítottaknak az a magatartása, amely szerint az adott eljárásban érintett műszaki könyvekből, ill. szakácskönyvekből a , »Szövetkezet” c. lapban az érintett szerzők engedélye nélkül szövegrészeket szó szerint átvettek és e szövegeket saját nevük alatt publikálták. Ezek az átvételek ugyanis, bár terjedelem szempontjából nem jelentősek, az idézés fogalma alá nem vonhatók, különös figyelemmel arra, hogy a forrás és az eredeti szerzők nevének feltüntetése sem történt meg. Szükségesnek tartja a tanács rámutatni, hogy az átvett szövegekkel a sérelem annak ellenére állapítható meg, hogy az átvett szövegek színvonala az alkotói tevékenységet illetően nem minősíthető magas színvonalúnak, mivel a szerzői jogi védelem a szerzőt az alkotás színvonalától függetlenül megilleti, amennyiben annak eredetisége, egyénisége kimutatható. Ez utóbbi viszont valamennyi szöveg esetében fennáll. Végül utal a tanács a Btk. 329. §-a szerinti bitorlás bűntettének fogalmára, amely szerint ezt a bűncselekményt az követi el, aki más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz. Az eredeti szerzők ugyanis szerzői díjazásban — a gyanúsítottak megtévesztő magatartása folytán — nem részesülhetnek. A Bíróság a büntető ügyben elrendelte a Szerzői Jogi Szakértő Testület által adott szakértői vélemény kiegészítését: a vád tárgyát képező cikkek, tanácsok kizárólag az alap szakvéleményben jelzett könyvekből származó idézeteket tartalmaznak-e, vagy azokon felül bármilyen önálló gondolat, esetleg összekötő szöveg is leírásra került? Válasz: Megállapítható a szövegek egybevetéséből, hogy ezek az átvételek az esetek túlnyomó részében szó szerinti átvételek. A változtatások egyfelől az eredeti szöveg egyes 61 Ü.i. sz.: 1/1986. 1.B.V.2868/1986.