Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)

V. A szerzői jog megsértése

részeinek kihagyásával történt rövidítéseiben, másfelől az eredeti szöveg nem jelentős mértékű stiláris módosításában állnak.

Az viszont minden esetben megállapítható, hogy a változtatások nem olyan jellegűek, amelyekben valamely önálló, eredeti gondolat nyilvánulna meg. A változtatások szüksége egyébként is nyilvánvalóan kizárólag az volt, hogy egy-egy téma ne a kiadványban történt bővebb formában, hanem rövid terjedelmű cikkekben kerüljön kifejtésre. Ennek módszere viszont adott esetekben nem igényelt olyan szellemi tevékenységet, ami az eredeti szöveghez kapcsolódva bármiféle eredetiséget eredményezett volna az átvevő személy javára.

Arra a kérdésre, hogy az adott kiadványok szerzőit milyen összegű szerzői díj illette volna meg jogszerű közlés esetén, az alábbi szempontokat lehet figyelembe venni:

A szövegek felhasználása időszaki lapban történt, így az ezek után járó díjra is a lapkiadásra vonatkozó szabályok az irányadók. A könyvkiadástól eltérően, a lapkiadásban a szerzői díjakat jogszabály nem határozza meg, így azokra tulajdonképpen a felek megállapodása az irányadó azzal, hogy általában a lapok szerkesztőségeinél kialakult a lap jellegéhez igazodó díjazás mértéke. Ennek egységét rendszerint egy-egy gépírt oldalban (ún. flekkben) mérik, s ezek díjazása szerkesztőségenként különböző. Ez vonatkozhatna tehát az adott kiadványok szerzőire is a műveikből átvett szövegek tekintetében. Annak a kérdésnek ebben a vonatkozásban ugyanis nincs alapvető jelentősége, hogy már máshol (könyv formában) megjelent szövegek közléséről van szó. A felhasználás ugyanis nem ugyanabban a műfajban történt, mert az eredetileg könyvkiadás keretében megjelent szöveg lapkiadásban került felhasználásra. Ez annyit jelent, hogy a könyvek szerzőinek díjazásánál a lapban leközölt cikkek után kifizetett vagy ahhoz hasonló mértékű díjazást lehetne alapul venni.

62