Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)
II. A szerző
megsértése címén pedig 64 000,— Ft kártérítésnek a megfizetésére kérte az I. r. alperest kötelezni. Kérte a Kiadót utólagos kiadói szerződés megkötésére kötelezni, annak megállapítását, hogy F. J. L. Gy.-nek társszerzője, és ennek a szótár címlapján történő feltüntetését. Kioktatás után keresetét kiteijesztette a főszerkesztőre is. A n. r. alperes elismerte azt a tevékenységét, amit F. J. a szótár szerkesztése, annak megszületése érdekében kifejtett, és ami az előszóban is ki lett emelve. Ellenezte azonban a szótár címlapjának megváltoztatását. Az I. r. alperes kérte a kereset elutasítását. Védekezése szerint n. F. J. a szótár szerkesztése kapcsán nem fejtett ki olyan tevékenységet, aminek alapján a szerzői jogi védelem és a szerzőknek járó díjazás megilletné. F. J. alkalmazottja volt a kiadónak, hivatali munkaköri kötelességét teljesítette. Ami külön munkát végzett, azért kapott külön díjazást, ami azonban szerzői jogdíjnak nem minősíthető. Az igaz, hogy a felperes részére a második és harmadik kiadás után is díjazást folyósított, ezt azonban kizárólag méltányosságból tette, viszontkeresettel kérte ezért a felperest a második és harmadik kiadás után részére folyósított összeg visszafizetésére kötelezni. Álláspontja szerint ugyanis a kegyeleti okokból történt kifizetés ajándékozásnak minősül, az ajándékozás viszont állami vállalat részéről jogellenes és így érvénytelen. A Szerzői Jogi Szakértő Testület a bíróság megkeresésére a bevezetőben már idézett szakvéleményét az alábbi érvekkel indokolta: Az idegen nyelvű szótár készítésével kapcsolatos szellemi tevékenység a következő, jól elhatárolható fázisokra bontható: a) A szótár koncepciójának kialakítása. b) Az ehhez szükséges szóanyag (értelempárok) mechanikus összegyűjtése. c) A szerkesztés. A koncepció kialakítása alatt értik a gyakorlatban a terjedelem meghatározását (zsebszótár, kis-, közép-, ill. nagyszótár), amely munkának feltétele a szerkesztés idejében élő szókincs ismerete: a hiteles és élő árnyalatokra figyelemmel. Mechanikus szógyűjtés alatt kell érteni azt a munkát, amellyel a korábbi használatban lévő (pl. német—svéd, orosz—svéd stb.) szótárak szókészletét kigyűjtik cédulákra, és azokat betűrendbe rakják. Érdemi, alkotó szerkesztőmunka a mechanikusan összegyűjtött szópárok önálló értelmezése, mégpedig a korszerűségnek megfelelően a szószinonimák, tájszavak felhasználásával, a történelmi kifejezések figyelembevételével. A szerkesztő érdemi munkájához tartozik még a nyomdakész kézirat lezárása is. A perbeli szótár készítése is az előzőekben ismertetett munkafázisokban történt. Az egyes érdemi munkák elvégzésének egymás közötti mennyiségi megoszlása 33
