Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)
I. A szerzői jogi oltalom alatt álló mű
5. Szervezeti és működési szabályzat szerzői jogi oltalma Dr. Sz. S. felperes — E. Gmk. alperes A perbeli szervezeti és működési szabályzat alapos jogi ismereteket feltételező, önálló eredeti szellemi alkotás, amely a saját műfajában — figyelemmel a szerkezeti megformálására, valamint viszonylagos tartalmi gazdagságára — az átlagszintet meghaladó eredeti szellemi tevékenység eredménye. A kisebbségi vélemény szerint azonban a gmk. ténylegesen gazdálkodó szervezetnek tekinthető és a számára készített szervezeti és működési szabályzat a tagokra kötelező rendelkezéseket megállapító hivatalos irat. Mint ilyen — formai indokból — nem vonható a szerzői jogvédelem rendelkezései körébe. Az I. r. alperes, aki egyébként a II. alperes gmk. közös képviselője, 1982-ben felkereste ismerősét, Sz. L-t a Vállalat igazgatóját, és segítségét kérte. Előadta, hogy gmk.-t szeretne alapítani. Az I. r. alperes akkor egy termelőszövetkezetnél dolgozott. Sz. L. összehozta őt a felperessel, aki nyugdíjas jogtanácsosként dolgozott a gyárban, és a témában járatos volt. A peres felek megállapodtak abban, hogy a felperes elkészíti az alapítandó gmk. szerződéstervezetét, valalamint működési szabályzatát. Közölte, hogy hivatalosan nem járhat el a gmk. nevében, mert a társasági szerződést ügyvédi munkaközösség által ellenjegyzett okiratba kell foglalni, ajánlott is egy munkaközösséget. Elkészítette azonban a szerződéstervezetet, valamint a szervezeti és működési szabályzatot, amit T. Z-nak átadott. A peres felek a felperes díjazásában nem állapodtak meg. A felperes közölte az alperessel, hogy csak a működési szabályzatért kér díjazást, akkor, ha a gmk. a Cégbíróságon bejegyzésre kerül. Ez 1983. őszén megtörtént. Ezt követően felszólította az alperest, hogy ugyanolyan összeget fizessen a részére, mint amennyit az Ügyvédi Munkaközösség kapott, hiszen a szabályzat elkészítése lényegesen több munkát igényelt, mint a társasági szerződésé. Az alperes képviselője a díjazást megtagadta, ezért a felperes a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz fordult. Miután eredménytelen volt a Hivatal felszólítása is, a felperes 1984. március 12-én keresettel kérte az alperest 16 000,— Ft szerzői díj és járulékainak megfizetésére kötelezni. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. A Fővárosi Bíróság szakértőül a Szerzői Jog Szakértő Testületet rendelte ki és felhívta, nyilatkozzék a következő kérdések tekintetében: 15 Ü.i. sz.: 9/1984. 2.P.21.629./1984.
