Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)

VIII. Az előadóművészek védelme

Valójában az történt, hogy az I—III. r. alperesek művészi céljaik megvalósítása érdekében nem kívántak tovább együttműködni a felperessel és helyette a IV. r. alperest vették be a vonósnégyesbe. Ezt a magatartásukat annál kevésbé lehet jogellenesnek tekinteni, mert az ilyen változás minden hasonló, művészi célokra törekvő közösség természetes velejárója, s arra okul szolgálhatnak a tételes jogi szabályozáson kívül eső sajátos művészi szempontok is. Hasonló esetekben ezért fel nem merül olyan nézet, hogy valamely művészi együttes személyi összetételének megváltozása az együttes megszűnését és az új együttes alakulását jelentené.

A perben ezek után azt a kérdést kell eldönteni, hogy valamely művészegyüttes a felvett nevet viselheti-e a tagok személyében bekövetkezett változás után is, illetőleg, hogy az együttes működésének a korábbi név alatt folytatása sérti-e a kivált tag névhez fűződő jogát.

Az ítélkezési gyakorlat a felvett nevet már korábban is ugyanolyan védelemben részesítette, mint az anyakönyvbe bejegyzett nevet. A Polgári Törvénykönyvnek az 1977. évi IV. fövénnyel megállapított 77. §-ának (2) bekezdése most már kifejezetten is úgy rendelkezik, hogy (egyebek között) művészi tevékenységet — mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül — felvett névvel is lehet folytatni. Ez a jog nemcsak egy-egy személyt, hanem az együtteseket is megilleti. Művészi tevékenységnek felvett névvel való folytatása sértheti annak a személynek vagy örököseinek jogait és törvényes jogait, akinek nevét felvették. Az adott esetben tehát ez ellen szót emelhetnének B. örökösei és — a Ptk. 85. §-ának bekezdése érdekében — közérdekből az ügyész is. A B-örökösök azonban nemcsak hogy nem kifogásolták a vonósnégyes elnevezését, hanem a névviseléshez kifejezetten is hozzájárultak és ezt a hozzájárulást a személycsere után is megerősítették.

A névviselési jogot sértheti az is, ha más valaki (más együttes) hasonló tevékenységet azonos vagy összetévesztésre alkalmas név alatt kívánna folytatni. Ez lenne a helyzet pl. akkor, ha egy újabb vonósnégyes is B. nevére utaló elnevezéssel kívánna működni, vagy más, de a vonósnégyeshez hasonló művészi tevékenységet kifejteni. Ez nyilvánvalóan sértené azoknak törvényes jogait, akik korábban már e név alatt fejtettek ki ilyen jellegű művészi tevékenységet. Ám a perbeli esetben erről sincs szó.

A felperesnek legfeljebb az okozhat sérelmet — és válthatná ki jogszerű tiltakozását — ha a vonósnégyes személyi összetételének megváltozása olyan művészi karekter- és színvonalváltozással járna, amely a felperesnek — mint az együttes korábbi tagjának — művészi hírnevét is veszélyeztetné. Ezt azonban maga a felperes sem állítja. Nem lehetne ilyen következtetésre jutni akkor sem, ha az új összetételű együttes művészi teljesítményét érintő azok a bírálatok, amelyekre a felperes hivatkozik, elfogadhatóak lennének. Ez annál is inkább is így van, mert még a legkiválóbb együttesekben bekövetkezett ilyen személyi változások is okozhatnak átmeneti nehézségeket, amelyek azonban még nem jelentik a művészi teljesítmény és színvonal alapvető csökkenését.

115