Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Ádám András - Dr. Dömösi Pál: Kalmár László
kimenő jelsorozatul, mutatja, hogy a Kalmár-féle kétütemű automatát általában nem célszerű speciális véges automatának tekinteni. A 60-as évek közepétől az alakfelismerés területén is folytatott kutatási tevékenységet. A kibernetikának ez az ága azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy egy alakzat, tárgy vagy jelenség felismerése (élőlény, számítógép, vagy robot által) hogyan történik, illetve történhet. A Namurben 1967-ben tartott ötödik nemzetközi kibernetikai kongresszuson Kalmár összefoglaló jellegű előadásban ismertette a témával kapcsolatos elképzeléseit [87].30,31 Sokat foglalkoztatták a kibernetika biológiai és orvostudományi vonatkozásai is. [68] munkájában a matematikai módszerek biológiai és orvostudományi alkalmazásának jelentőségét taglalja. Több szerzővel közösen írt [85] dolgozatában az élő szervezetek és környezetük közötti biológiai egyensúly szabályozásának egy kibernetikai modelljét írja le. [91]-ben a számítógépek és kibernetikai célgépek orvosi diagnosztikában történő alkalmazhatóságát hangsúlyozza. Rendes taggá választását követő akadémiai székfoglaló előadásában [73] Kalmár László az információelmélet olyan irányú továbbfejlesztésére hívta fél a figyelmet, amely a jelek, jelsorozatok alakjában továbbított információ mennyiségi vizsgálatán túllépve az átvitt információ tartalmi és minőségi vonatkozásaival foglalkozik (11. ábra). Ez az általa „kvalitatív információelmélet”-nek hívott tudományág a legtöbb vonatkozásában még ma is kidolgozásra vár. Kalmár László fontos feladatának tartotta a kibernetika általános kérdéseinek, ezen belül a kibernetika tárgyának és módszereinek tisztázását. [66] dolgozatában kifejtett véleménye szerint a kibernetika főképpen az anyagi rendszerek szervezésének és az ilyen rendszereken belüli információfeldolgozásnak azon általános törvényszerűségeivel foglalkozik, amelyek függetlenek az anyag speciális mozgásformáitól. Ennek az 1960-ban megjelent definíciónak az adott különös hangsúlyt, hogy az 50-es évek szocialista országokban burjánzó tudománypolitikai dogmatizmusa a kibernetikát hivatalból üldözendőnek tekintette, hiszen a megfellebbezhetetlen sztálini ítélet szerint: ,,a kibernetika burzsoá áltudomány, az imperializmus szellemi fegyvere az ideológiai téren folyó osztályharcban.” A 60-as évek első felében a Magyar Tudományos Akadémia elnökségi szinten foglalkozott a kibernetika tárgyának és módszereinek körülhatárolásával. Az 1963-ban megszületett akadémiai meghatározás lényegében Kalmár László véleményét tükrözi: „A kibernetika a vezérlésnek és a szabályozásnak, továbbá az információ ezzel kapcsolatos gyűjtésének, tárolásának, feldolgozásának 30 Az első általános alakfelismerési programrendszer jóval később, 1975-ben készült el az Egyesült Államokbeli Seattle egyetemén (Washington tagállam). Bár közvetlen kapcsolat nem mu-tatható ki a programrendszer kidolgozói és Kalmár munkássága között, a megvalósított rendszer nagymértékben hasonlít Kalmár elképzeléseihez. 31 Alakfelismerés területén tanítványa, Csirik János ért el jelentős eredményeket. 76
