Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Ádám András - Dr. Dömösi Pál: Kalmár László
f kiszámításának tisztán huzalos megoldását úgy, hogy jelfogókra csak bizonyos ,,adminisztratív” jellegű feladatok megoldása végett van szükség. A szerkezet tehát huzalokon kívül tulajdonképpen semmiféle alkotóelemet (relét, elektroncsövet stb.) nem tartalmaz. 1956 tavaszán a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi és Lélektani Intézetében Kalmár későbbi ,,technikai jobbkeze”, Muszka Dániel egy modellt készített bizonyos állati cselekvések gépi utánzására. Ez a machina docilis (tanulékony gép) a külseje miatt a szakirodalomban azóta is ,,szegedi katicabogár” néven ismeretes. Kalmár a fiatalember különleges műszaki ügyességét felismerve, „szárnyai alá” vette őt, és a logikai gép építésén túlmenően több értékes, a kor akkori technikai színvonalán túlmutató kibernetikai rendszer megépítésében együttműködött vele. Bár egyes berendezések (így a logikai gép is), azóta technikailag elavultak, mások (például az ülő szövőnő) nem váltak be, némely alkotásuk huszonöt év elmúltával is beváltnak és időszerűnek tekinthető (ezek közül a legismertebb a Szegedi Szabadtéri Játékok akusztikai rendszere). Sajnálatos módon a logikai gép [60], [62] és a katicabogár, továbbá egyes orvoskibemetikai rendszerek [85] kivételével az elkészült berendezések többnyire nem, vagy alig kerültek publikálásra.20,21 A logikai gép építése kapcsán felmerülő gyakorlati kérdéseken túlmenően Kalmár elmélyült elméleti kutatásokat indított el. Az első eredmények a Bolyai Társulat 1958-ban tartott szegedi jubileumi vándorgyűlésén kerültek ismertetésre [60]. Miután a plenáris ülésen Kalmár vázolta az elért elméleti és gyakorlati eredményeket, továbbá a felmerült problémákat, munkatársai22 a „Matematikai logika és matematikai gépek” szekcióban több előadásban számoltak be az olyan témákban elért eredményeikről, amelyre ő hívta fel figyelmüket. A Dobogókőn 1959-ben szervezett, gráfelméleti kollokviumon Kalmár néhány, az áramkörök elméletével kapcsolatos problémáról tartott előadást [65]. Rámutatott, hogy általános esetben a Boole-féle algebra szerepét a pólusok halmaza osztályozásainak hálója fogja játszani. A számítógépek elméletében és azok használatakor különféle jellegű formális nyelvek szerepelnek. Ezek közül a legalsó szinten áll a gép belső nyelve (Kalmár szavaival élve a gép „anyanyelve”): azon elemi szintű gépi utasítások nyelve, 20 [85] munkájában az alakfelismeréssel és a feltételes reflexszel kapcsolatos általános problémákat taglalva utal ugyan egy, a József Attila Tudományegyetem Kibernetikai Laboratóriumában elkészült demonstrációs eszközre, mely feltétel nélküli és feltételes reflex elvén alakfelismerési tevékenységet végez, s azt is említi, hogy a technikai részletekre a következő dolgozatában ki fog térni, ez a következő dolgozat azonban nem került publikálásra. Feltehetően arról a hangfelismerő eszközről van szó, amely 1964- es állapotában az i magánhangzó — szövegkörnyezetben való — felismerésére volt képes. 21 Az, hogy eredményeinek némelyikét elmulasztotta közzétenni, ismételten megtörtént. Pl. a korai években Gödel több fontos eredményére Gödéitől függetlenül ő is rájött, de addig halogatta a publikálásukat, amíg az végül is tárgytalanná vált. 22 Nemcsak közvetlen szegedi munkatársai, hanem az ilyen irányban érdeklődő budapesti kutatók is. 71
