Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Pénzes István - Dr. Gruzl Ferencné: Gruzl Ferenc
kedésével a tulipános törésű magvak száma emelkedik, a feleshasadásúak száma pedig csökken. Az acélos búzáknál ezt nem tapasztaltuk.” A II. esetben — tehát az oldalára fektetett búzaszemeket hosszirányban támadva — a hasadás két irányú volt. Hasadt a búzaszem a szik (barázda) mentén és hasadt erre merőlegesen a középtájon. Végeredmény: négy részre törött búzaszem. A III. esetben — a hosszirányra merőlegesen hatva a búzaszemre — a hasi oldalon nyomták az egyedeket. Akár acélos, akár lisztes magokról volt szó, akár sérült a mag cséplésnél, akár nem, a hasadás 90—95 százalékban harántirányú (hossztengelyre merőleges) volt. 5—10% eltérő módon hasadt. A harántirányú hasadás az esetek többségében a csírához közelebb eső magrészben következett be. A vizsgált búzaszemek kb. 20 százalékánál a harántirányú hasadást két oldalról — a szélekről befelé tapasztalhatták. A kutatók végül az eredményeket a következő pontokba foglalták: „1. Mind az acélos, mind a lisztes szerkezetű búzaszem, különböző irányból ható nyomásra, meghatározott síkban hasad. 2. A különböző irányból ható nyomás a hasadás jelentkezéséig a búzaszem megrövidülését idézi elő. (Fajlagos megrövidülés.) 3. A fajlagos megrövidülés az acélosság és a kisebb víztartalmú szemen kisebb, mint a lisztes és nagyobb víztartalmún. 4. A fajlagos megrövidülés oldalhelyzetben történő nyomóhatásra a legkisebb, ami azt bizonyítja, hogy a szem ilyen irányú hatásra legkönnyebben hossztengelyére merőlegesen hasad. Az 1—4 alattiak elméletileg is alátámasztják azt a megállapításunkat, hogy a búzaszem töretéses aprítására a mai módszerrel nagyobb erőre van szükség, mintha a szemeket mindig ugyanolyan irányú, éspedig a legkisebb erőszükségletet jelentő síkban osztanánk.” Gruzl és Rajkai oly ismereteket tártak fel, amelyek minden malomipari szakembernek alapismeretei közé kell tartozzék! VI. Összefoglalás Magyarország a liszt- és tésztavizsgálat megalkotásának hazája. Akár az egyének, akár az egyes nemzedékek munkáját tekintjük végig, kiemelkedő teljesítményeket láthatunk. Az eredmények ugyanis nem egyetlen alkotóhoz kötődnek. Több mint egy évszázad generációinak munkásságát kitöltő folyamatról van szó. Ebben a cselekvésláncban az egyének teljesítménye természetesen különböző. Ám ez mit sem von le a résztvevők érdeméből. Az előző fejezetekben ismertetett munkásság, továbbá az alkotások sora, a gazdag irodalmi munkásság, a nagyszámú szakelőadás és a hosszú oktatói tevékenység kétségen kívül Dr. Gruzl Ferencet is az előbb említett dicső nemzedékek sorába emelte. Nevét együtt emlegethetjük olyan kiválóságokkal, 668
